2015 novemberében rendezte meg Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége a Városok és természeti erőforrások című konferenciáját. Jelen kötetben a tanácskozáson...

A 19. század 20-as éveitől kezdve Magyarországon a nemzet került a gondolkodás és a közbeszéd középpontjába. A viták nemcsak az országgyűlésen és más politikai fórumokon zajlottak.

A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.

A fővárosi hatalmi elit tagjainak vizsgálatát azért tartja a szerző rendkívül fontosnak, mivel egyrészt közvetve vagy közvetlenül az ország fővárosának társadalmi, gazdasági, kulturális életét irányították, másrészt az...

2015 novemberében rendezte meg Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége a Városok és természeti erőforrások című konferenciáját.

Milyen szerepet játszott a házasságok szabályozásában és a házassági konfliktusok kezelésében a jog, valamint a jogot előállító aktorok – az államtól kezdve, a bíróságokon át, egészen az érintett házaspárokig.

Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége 2017-ben rendezte meg a VI. Magyar Várostörténeti Konferenciát, amely a „Város – liget – köztér – szórakozás” címet viselte.

A mai Budapest területén található települések az európai hadtörténelembe bizonyíthatóan a római időkben léptek be, amikor is a Duna vált... Jó állapotú használt könyv.

Amikor a 19. századi fővárosi társasélet kutatásába fogtunk, a tudomány világában részben ismeretlen földre léptünk: ahogy azt e kötetek olvasója a hivatkozásokból látni fogja, csak bizonyos területeket lehetett biztonságosan megközelíteni.

Ki gondolná, hogy a jól ismert, Krúdy Gyula által megörökített óbudai Kiskocsmák története nem a boldog békeidőkben kezdődik, hanem gyökereik mintegy száz évvel korábbra nyúlnak vissza?

Az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. kötete a mindennapi és ünnepi térhasználattal, a városi tér szimbolikájával, identitásformáló szerepével, a felette gyakorolt hatalom és felügyelet körüli konfliktusokkal ...

A Pátkai család levelezése az 1940-es évekből 2016-ban ajándékozás útján került Budapest Főváros Levéltárába, a leszármazottak azon kívánságával, hogy azok megjelenhetnének könyv formájában.

A 18. század, ezen belül az országgyűlések története a magyar történettudomány kevésbé kutatott területei közé tartozik, azért is örvendetes Nagy János 1751. évi országgyűlésről írt, hiánypótló munkájának megjelenése, ...

A kiállítás és az annak anyagából született kötet nem Kasztner Rudolfot és munkatársait állítja a középpontba, hanem a menekülőket: tíz fővárosi személy életét, sorsát mutatja be, akik vagyonuk és kapcsolataik...