Minden bizonnyal nemcsak a magyar medievisztikában tevékenykedők számára közismert tény, hogy Kubinyi Professzor Úr munkásságának jelentős részét tették ki Budapest középkori históriájával foglalkozó művei. A jelen kötetben közölt 34 tanulmány zöme a Kubinyi András által végzett negyedszázados kutatómunka eredményeit foglalja magába. Mivel azonban élete végéig még számos alkalommal visszatért Budapest történetéhez (utolsó ilyen tárgyú tanulmányát halála évében készítette), valójában 50 év terméséből válogathattunk.
A könyvön három és fél esztendővel ezelőtt kezdtünk dolgozni, a tervezés második szakaszában már a Szerzővel közösen válogattuk a tanulmányokat, alakítottuk ki a kötet szerkezetét. A Professzor tavalyelőtt bekövetkezett váratlan halála megakasztotta a munkát, ez magyarázza a tanulmánygyűjtemény megjelenésének késését.
Célunk az volt, hogy Kubinyi András valamennyi, Budapest középkorával foglalkozó dolgozata helyet kapjon a tanulmánykötetben. A „középkor” fogalmát a szokásosnál tágabban értelmezve, a Mohács utáni évtizedekre is kiterjesztettük. A tanulmányok-akár megállapításaikkal, akár szövegükkel is-természetesen módon beépültek az először 1973-ban napvilágot látott Budapest-monográfia [Budapest története II. Budapest története a későbbi középkorban és a török hódoltság idején] Szerző által írt fejezeteibe. Reményeink szerint az előbbi szintetizáló fejezetei és az egyes problémákat hozzájuk képest részletesebben feldolgozó, inkább analizáló tanulmányok szerencsésen egészítik ki egymást. Meggyőződésünk, hogy ez utóbbiakból összeállított gyűjtemény híven tükrözi Kubinyi András történelemszemléletét, módszertani újításait és kutatói felfogását. A kötetbe felvett írásokban ugyanis az egyes résztémák jobban elkülönülnek, a köztük lévő összefüggések plasztikusabban jelentkeznek. Nem utolsósorban a tanulmányok részletesebben kitérnek a korábbi szakirodalom eredményeire, a nyugat-európai párhuzamokra, továbbá bővebb bizonyítóanyagot tartalmaznak, mint az elsősorban a tömörségre és olvasmányosságra törekvő monográfia. Fentebb említettük a Szerző méltán legendás forrásismeretét; a tanulmánykötet így a lábjegyzetekben és táblázatokban világosan elrendezett adatok bősége miatt akár forrásműnek, adattárnak is használható.

Tartalom:

I. kötet

Előszó
Helyrajz, Budapest egyes részeinek középkori helytörténete
A vámegyed és környéke középkori helyrajza
„Burgstadt”, „Vorburgstadt” és „Stadtburg”. A középkori Buda morfológiájához
Buda kezdetei
A király és a királyné kúriái a 13. századi Budán
Budafelhévíz topográfiája és gazdaság fejlődése
Gubacs, Soroksár és környékük a honfoglalástól a török hódoltságig
Rákospalota és Pestújhely a honfoglalástól a török hódoltságig
Gercse. Egy Buda melletti késö-középkori kisnemesi falu és lakói
A királyi székhely és a főváros
Az „ország közepétől” a fővárosig
Királyi székhely a késő középkori Magyarországon
Buda, Magyarország középkori fővárosa
A budai vár udvarbírói hivatala (1458-1541). Kísérlet az országos és a királyi jövedelmek szétválasztására
Igazgatás, kereskedelem, mezőgazdaság
Buda város pecséthasználatának kialakulása
A budai jogkönyvről. Ismertetés Mollay Károly monográfiájáról
A budai pénzverés története a középkorban. Ismertetés Huszár Lajos monográfiájáról
A városi rend kialakulásának előfeltételei és a főváros kereskedelme a 15. század végén
Budai kereskedők udvari szállításai a Jagelló-korban
Buda cs Pest szerepe a távolsági kereskedelemben a 15-16. századfordulóján
A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből

II. kötet

Társadalmi csoportok a középkori Budán
A budai német patriciátus társadalmi helyzete családi összeköttetései tükrében a 13. századtól a 15. század második feléig
Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban
Parasztok fővárosba költözése a középkor végén
Polgári értelmiség és hivatalnokréteg Budán és Pesten a Hunyadi és a Jagelló-korban
Az egészségügyi foglakozásinak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a 15-16. század fordulóján
A középkori budai mészároscéh
A budai káptalan és késő középkori jegyzőkönyve
A budai királyi udvar zenei életéhez a 16. század elején. Tanult zenészek-népi mulattatok
Arcok a középkori Budáról
A nürnbergi Hallerek Budán. Adalékok a késő középkori dél-német kereskedelem történetéhez
A Pemfflincerek Bécsben és Budán. Adatok a két főváros polgárságának középkor végi gazdasági és családi összeköttetéseihez
Pesti Gábor családi összeköttetései
Konrad Wann. Bgy budai iskolamester pályája a 15. század második felében [Alfons Huberrel közösen]
Egy nezsideri torony tulajdonosa: A budai Wolfgang Hiller (1548) Adalékok a 16. századi magyar hivatalnokréteg történetéhez
A Cotta család. Spanyol zsidók a középkori Budán Rabok feliratai a budai Csonkatoronyban
Rövidilésjegyzék
Iroclalonijegyzék
Illusztrációk

Oldalszám: 870

Kiadási év: 2009