Tíz esztendőn át tartó kutatómunka eredményét tartja kezében az olvasó. Ez a térkép-katalógus különbözik elődeitől, hiszen a korábban megszokott gyakorlattal szakítva nem egyetlen gyűjtemény ...

I. kötet 1861-1869 II. kötet 1870-1873 III. kötet Mutatók

Az írásokból, az egyes pályaképeken túlmenően, a korszak jellegzetes levéltáros-típusai is kirajzolódnak, a kis létszámú szakma differenciálódása intézményi háttér, működési feltételek, képzettség, társadalmi háttér...

A viharos gyorsasággal bővülő tudományos ismereteknek, ezek befogadásának és a városi környezetbe való átültetésének kölcsönhatását követjük nyomon Budapest és Bécs példáján.

Az MDP Budapesti Bizottsága iratainak kitüntetett része a vezető testületi ülések jegyzőkönyvei, amelyek az 1948-1956 közötti Budapest történetének, az állampárti mechanizmusok, helyi döntések feltárásának fontos...

Manapság egyre határozottabb alakot ölt az a felismerés, hogy az oktatás a társadalmi egyenlőtlenségek, egyúttal az esélyek elosztásának legfőbb terepe. A Fővárosi Levéltárban 2002-ben megtartott konferencia előadásai...

A Városliget Budapest legnagyobb, kiemelt idegenforgalmi jelentőségű közkertje. A mocsaras legelő helyén kialakított zöldterület története immár több mint kétszáz évet ölel át. Jelentőségét az adja, hogy egy város a saját polgárai számára,...

A több mint 600 oldalas monográfia az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás egyik legismertebb és legfontosabb büntetőeljárását, a Tóth Ilona és társai ellen folytatott pert tárgyalja.

A kiállítás és az annak anyagából született kötet nem Kasztner Rudolfot és munkatársait állítja a középpontba, hanem a menekülőket: tíz fővárosi személy életét, sorsát mutatja be, akik vagyonuk és kapcsolataik...

Milyen szerepet játszott a házasságok szabályozásában és a házassági konfliktusok kezelésében a jog, valamint a jogot előállító aktorok – az államtól kezdve, a bíróságokon át, egészen az érintett házaspárokig.

A 19. század 20-as éveitől kezdve Magyarországon a nemzet került a gondolkodás és a közbeszéd középpontjába. A viták nemcsak az országgyűlésen és más politikai fórumokon zajlottak.

A Pátkai család levelezése az 1940-es évekből 2016-ban ajándékozás útján került Budapest Főváros Levéltárába, a leszármazottak azon kívánságával, hogy azok megjelenhetnének könyv formájában.

Ki gondolná, hogy a jól ismert, Krúdy Gyula által megörökített óbudai Kiskocsmák története nem a boldog békeidőkben kezdődik, hanem gyökereik mintegy száz évvel korábbra nyúlnak vissza?

A főváros a két világháború közötti időszakban katolikus templomépítési programot hajtott végre. Ez jelentős tényező lehetett volna a városszerkezet és a városkép alakulásában. Mégsem hozta meg a lehetséges eredményt.

A 20. század tragikus történelmi eseményeinek kevésbé ismert fejezete a kárpátaljai magyar és német lakosság 1944–1945-ben, illetve az azt követő években elszenvedett tragédiája.

A kötet a 2021. március 11-12-én Budapest Főváros Levéltárában Önéletrajz és filozófia címmel, Heller Ágnes tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartalmazza.

Jelen kötet az emlékműállítás előkészítő fázisáról ad képet, s a Budapest Főváros Levéltárában elhangzott történelmi, művészettörténeti, filmtörténeti és pszichológiai előadásokat adja közre, ...

Egy budai orvos mozaikcsaládjának története a 19-20. században.

Budapest Főváros Levéltára 2021-ben nyitotta meg a Bor mindenkor! című kiállítását, amely a fővárosi szőlő- és borkultúra múltját mutatta be.

A kötet Buda példáján mutatja be a kora újkori polgárvárosok értékrendjét, társadalmi problémáit. A szabad királyi város nyilvánosságának legfontosabb ismérvei a személyes jelenlét és a szóbeliség voltak.

Jelen kötet alapját képezheti a háború alatt Magyarországon működtetett civil internálótábor-hálózat minél teljesebb feltérképezésének és az eddig jóformán ismeretlen, ám sajátságos rendészeti eljárás feltárásának.

A fővárosi hatalmi elit tagjainak vizsgálatát azért tartja a szerző rendkívül fontosnak, mivel egyrészt közvetve vagy közvetlenül az ország fővárosának társadalmi, gazdasági, kulturális életét irányították, másrészt az...

A kiadvány olyan, a 18. században Budán, illetve Pesten működő, felsőfokon oktató intézményeket mutat be, amelyekről eddig kevés ismeretünk volt.