Buda és Pest sikeres visszafoglalása (1686) után a keresztény seregek csaknem teljesen néptelen, szétlőtt romokat vehettek birtokba az egykor virágzó, a Magyar Királyság középkori történetében vezető szerepet játszó városok helyett. A törökök felett aratott győzelem nagy visszhangot váltott ki egész Európában. Ez a tény is arra ösztönözte I. Lipót német-római császárt és magyar királyt, hogy a nagy véráldozatok árán visszaszerzett középkori magyar fővárost és testvérvárosát ismét virágzó településsé tegye. Az uralkodó a fegyverrel visszahódított területeket, így Budát és Pestet is a bécsi központi kormányszervek gyámsága alá rendelte. A testvérvárosok új lakosokkal való benépesülése, az épületek helyreállításának megszervezése, a városi élet újraindítása a bécsi udvar szigorú ellenőrzése mellett történt meg. A városok polgári tisztségviselők, tanácsosait kezdetben teljesen a bécsi hatóságok képviselői nevezték ki, később több, az uralkodó körök bizalmát élvező jelölt közül a lakosság választhatta ki a legalkalmasabb személyt. A saját önkormányzat és az uralkodói gyámság alóli kiszabadulás vágya a kezdeti zűrzavaros időket követően, a város gazdasági életének meg-szilárdulásával és a polgárság kialakulásával párhuzamosan, a század utolsó évtizedétől egyre erősödött. A szabad királyi városi kiváltságlevél megszerzése 1703-ban sorsdöntő változást hozott Buda és Pest életében, ekkor indulhattak el azon az úton, mely a mai Budapest főváros létrejöttéhez vezetett. A privilégium ugyanis jogilag lehetővé tette az Önálló városi Önkormányzat megszervezését. Buda és Pest újjáéledésének történetét, a Budai Kamarai Adminisztráció alatt eltöltött évek eseményeit a múltban több kiemelkedő történész-levéltáros tanulmányozta behatóan, munkájuk eredményeként számos színvonalas írásmű látott napvilágot. Ugyanakkor a városi kiváltságok megszerzését követő évek változásainak, a Rákóczi-szabadságharc városi mindennapokra és a későbbi fejlődésre gyakorolt hatásainak jóval kevesebb figyelmet szenteltek. A Rákóczi-szabadságharc évei nem csak az ország történetében jelentenek külön korszakot, Buda és Pest életében is külön egységnek, mégpedig a városi önállóság és a kiváltságok elnyerése időszakának tekinthetők. Budapest Főváros Levéltára regesztasorozatának nyitó darabjával elsőként a főváros történetének ezen alig ismert korszakába kíván betekintést nyújtani. Terveink szerint az első kötetek Buda Rákóczi-szabadságharc alatt keletkezett tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztáit tartalmazzák, majd ezt követik Pest ugyanezen időszakban keletkezett jegyzőkönyveinek regesztái. A Budai Kamarai Adminisztráció és jogelődei gyámsága alatt keletkezett első budai és pesti jegyzőkönyvek magukon viselik a zavaros idők nyomait és nem tekinthetők klasszikus értelemben vett tanácsülési jegyzőkönyveknek sem; ezek regesztái egy későbbi alkalommal kerülhetnek kiadásra.

Budapest Történetének Forrásai 

Tartalom

Előszó
Buda városa a 18. század elején
Buda és a Rákóczi-szabadságharc az 1704-1707 közötti időszakban
Buda város jogállásának megváltozása és a következmények 
A városi tanács és jogköre
Buda és a kurucveszély
A polgári lakosság és a császári katonaság
Polgárok, városlakók
Gazdasági élet
A város és a zsidó betelepülök
Főkegyúri jog és vallási élet
Buda város tisztségviselői (1704-1707)
Buda tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztázása
Bevezető
A regeszták készítése
Buda város tanácsülési jegyzőkönyveinek regesztái
1704
1705
1706
1707
Levéltári források
Felhasznált irodalom
Függelék 
A kötetben előforduló és a korban használatos mértékegységek
Idegen szavak jegyzéke
Német
Latin
Tárgymutató
Helynévmutató
Személynévmutató

Oldalszám: 310

Kiadási év: 2009