Nincs termék a kosárban!
Deák Ferencet 1833. április 15-én választották Zala megye országgyűlési követévé. A pályakezdő Deák részletes tudósításokat küldött sógora, Oszterhueber József számára a pozsonyi diéta eseményeiről, az országgyűlés tárgyalásairól és kulisszatitkairól, val
Bár Sas Andor műve mindenekelőtt helytörténet, s tárgya a város történetének csupán egy részlete: a bécsi kongreszszustól a magyar polgári forradalomig és szabadságharcig terjedő időszak ...
Napjainkban Magyarországon kb. 3500, Budapesten pedig nagyjából kétezer görög él.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.
A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.
Közelmúltunk történetének vitatott alakja Imrédy Béla. Kiváló pénzügyi szakembernek, az angol orientáció hívének tartották, de miniszterelnökként Berlinben tett látogatásáról, mint a németekkel való szoros együttműködés...
A gölnici bányajognak köszönhetően egybetartozó bányavárosok történetének egyik legkorábbi ismert egyeztető találkozója 1487 decemberében zajlott Kassán. Jelen kötet a kassai tanácskozás részleteibe vezeti be az olvasót,...
Somogyi Győző rajzainak, grafikáinak ihlető forrása a hadtörténelem. Előszeretettel rajzol katonafigurákat, ábrázol előkelőket és közembereket, hol sztyeppei könnyűlovasokat, páncélos lovagokat, végvári vitézeket a ...
A második világháború során, különösen annak utolsó hónapjaiban Magyarország háború alatti területéről mintegy hatszázezren kerültek szovjet fogságba. A foglyok közel harmada civilként lett "hadifogoly".
Munkánk a valóság feltárása mellett a háború összes magyar áldozatának szeretne emléket állítani. Tisztelet illeti a honvédeket, akik sokszor még a legreménytelenebb helyzetben is harcoltak, és hősi halált haltak, hogy biztosítsák...
A Holocaust az emberiség történetének legmélyebb pontját jelöli.
A 764 szócikk segítheti a kutatókat, örömet szerezhet a lokálpatriótáknak, eligazíthatja a tanulni vágyókat.
A łódźi (litzmannstadti) gettó jelentős ipari központ volt a II. világháborúban. Az itt összegyűjtött zsidók Németország és különösen annak hadserege számára termeltek az üzemekben és műhelyekben ...
Az első olvasásra talán meghökkentő cím nem csupán a figyelemfelkeltést szolgálja: olyan jelentéseket tartalmaz ugyanis a kötet, amelyek az Állami Egyházügyi Hivatal számára készültek, de nem "arc nélküli"...