A Történelem és társadalomtudományok konferencia két éve szerepel az Atelier Magyar-francia Társadalomtudományi Műhely programjában. Célja a történelem és a társadalomtudományok közötti hazai párbeszéd előmozdítása. Tematikáját úgy alakítottuk ki, hogy a francia Annales-iskola történelem szemléletében a kilencvenes években zajló fordulatot közvetítse Magyarországon. Előadásokra doktoranduszokat kérünk fel, akik az adott terület avatott ismerői. A referensek hozzászólásai és a vita közreadása hozzájárulhat a társadalomtudományok mindegyikét érintő, kortárs problémák igényes végiggondolásához. 2001 tavaszáig négy téma került megvitatásra: Foucault és a történészek viszonya (Takács Ádám), a történelem és az emlékezet kutatása (Apor Péter, K. Horváth Zsolt), Koselleck hozzájárulása a társadalomtudományok alakulásához (Trencsényi Balázs), illetve az esemény problematikája és újraértékelése a történettudományban (Sohajda Ferenc). Korreferensként közreműködtek: Bódy Zsombor, Kiss Balázs, Gyáni Gábor, Kovács Éva, Szabó Márton, Halmos Károly, Benda Gyula. A kötetet a francia "Tournant critique" historiográfiai helyét boncolgató tanulmány vezeti be.

Tartalom

Szekeres András: Pillantás a társadalomtudományok szerszámosládájába.
Előszó a konferenciákhoz
Foucault és a történettudomány
Takács Adám: Történeti megismerés és történeti tudás Michel Foucault-nál
Bódy Zsombor: Michel Foucault és a történeti diszciplína ma
Kiss Balázs: A tapasztalat történetétől a történetírás tengelyeiig
Történelem és emlékezet
Apor Péter: A Munkásmozgalmi Panteon mint a történelem helye
K. Horváth Zsolt: Önarcképcsarnok. A személyes emlékezés mint történeti probléma
Gyáni Gábor: A történelmi emlékezet rítusai
Koselleck és a fogalomtörténet-írás lehetőségei
Trencsényi Balázs: Kulcsszavak és politikai nyelvek: gondolatok a kontextualista-konceptualista eszmetörténeti módszertan kelet-közép-európai adaptációjáról
Szabó Márton: Az összehasonlító politikai fogalomtörténet-írás lehetőségei
Halmos Károly: Kulcsszavak és jelszavak
Esemény-beszéd. Mire jutnak a társadalomtudományok az eseménnyel?
Sohajda Ferenc: Eset és esemény. A konkrétum történeti vizsgálatának lehetőségei és jelentősége
Szeberényi Gábor: Lehet-e az esemény „tudományos" kategória? Az esemény-fogalom történetelméleti megítéléséről
Mesterházi Miklós: „E zavart golyó"

Oldalszám: 218

Kiadási év: 2002