Nincs termék a kosárban!
A magyar népi építészet falféleségeinek sokszínûségét mutatjuk be Népi Kultúra sorozatunk negyedik kötetében. Ismertetjük a hagyományos falak szerkezetét, készítésük munkamenetét, a ...
Összefoglaló áttekintésünkben az egyházi esztendő jelenleg is használt rendjét alapul véve mutatjuk be a térség ünnepeinek, jeles napi szokásainak jellegzetességeit.
Hímzéssel díszített kultikus és ünnepi textíliák a Bakonyból és a Balaton-felvidékről.
Rosonczy-Kovács Mihály, aki maga is gyakorló népzenész hegedűs, rendhagyó népdaloskönyvében kilenc tájegységet választott ki a Kárpát-medencéből és Moldvából.
A könyv szerzõje orvos, de hivatása mellett különös érdeklõdéssel fordul a prekolumbián (maja, azték, tolték, olmék) indián kultúrák felé. Hosszú évek óta foglalkozik a latin-amerikai kultúrák ...
A könyv részletesen tárgyalja a birtok épületeit, az állattartás, a növénytermesztés, a tárolás, a kiszolgálóépületek legfontosabb technológiai, funkcionális, szerkezeti ismérveit.
A magyar mesemondás hagyománya című könyvet Raffai Judit, az ELTE BTK Folklore tanszékén doktoráló szabadkai népmesekutató és múzeumpedagógus, a magyar egyéniségkutató iskola egyik folytatója írta. A könyvet hiánypótlónak véljük, hiszen...
A moldvai csángókról szóló kiadványok sorában alapmunkának tekinthetõ Pozsony Ferenc, a terepet kiválóan ismerõ, Kolozsváron élõ néprajzkutató most ...
A tanulmánykötet Gyimesben, a romániai Hargita és Bákó megyék három településén (ezek közül is elsõsorban Gyimesközéplokon) öt éve folyó vizsgálatok elsõ összefoglaló eredményeit ...
A kötet kilenc tanulmánya a közösség és az identitás fogalmi rendszerét, meghatározóit, összetevőit és szimbolikus rendszereit vizsgálja.
A PTE Néprajz Tanszék összes oktatója írt a kötetbe tanulmányt a tanszék alapítójának tiszteletére, mégpedig éppen folyó, aktuális kutatásaiból. Ez kiegészül a tanszék ill. a tanszéken ...
A kiadvány igyekszik átfogó képet nyújtani a kalotaszegi varrottasnak erről a formájáról, több olyan mintát is közöl, amely már feledésbe merült.
A születés, a házasság és a halál szokásai Keszthelyen környékén és Zala megyében
Pesovár Ernő könyve a magyar tánckultúra ránk maradt korabeli dokumentumait gyűjti egybe. Ezek a híradások nem túl bőségesek, véletlenszerűek és bizony néha nehezen értelmezhetők is, hiszen a tánc a mindennapi élet részét képezte, amelyet...
Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának fő műve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. Kutatási eredményeinek mind a...
Kiadványunk magyar és angol nyelven áttekintést nyújt a Székelyföld egyik jelentős kistájának, a Sóvidéknek a népzenéjéről, zenés táncos szokásairól.
A moldvai magyarok hagyományai iránt gyűjtői--kutatói munkám kezdeteitől érdeklődöm. Körükben dallamokat, táncokat, zenével, tánccal kapcsolatos adatokat, szokásokat, hiedelmeket 1978 óta dokumentálok hang-, film- és fényképfelvételekkel.
A Hagyományok Háza 2006-ban és 2007-ben rendezett egy-egy jubileumi kiállítást Bartók Béla, illetve Kodály Zoltán népzenekutatói tevékenységének szentelve, születésük 125. évfordulóján. A tudományos igényű magyar népzenekutatás és az...
"Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a - jelen kiadvánnyal azonos című - kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását. Magyar, román, szlovák, délszláv, arab és török nyelv
"Kodály Zoltán a 20. századi magyar kultúra meghatározó és sokoldalú személyisége. Pontosan ez a sokoldalúság, a pedagógus és zeneszerző Kodály nemzetközi és hazai sikerei kissé háttérbe szorították a tudós Kodályt. Pedig pályatársával, Bartók Bélával egy
Vikár Béla egyike volt azoknak Európában, akik legkorábban felismerték, hogy a folklór tudományos dokumentálására hangrögzítő eszközre van szükség. 1896-ban készítette az első magyar népzenei hangfelvételt, de övé az első szlovák, román, szlovén...
Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük.
Kötetünkben két olyan hőséneket közlünk, melyek eddig csak Pápay kéziratos anyagában voltak ismertek.
Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...