A kötet kilenc tanulmánya a közösség és az identitás fogalmi rendszerét, meghatározóit, összetevőit és szimbolikus rendszereit vizsgálja. A folklorisztika és antropológia különböző részdiszciplináinak szemszögéből írott cikkek sorában a közösségfogalom változását végigkövető tudománytörténeti tanulmány éppúgy helyet kap, mint európai és ázsiai esettanulmányok a vaszjugáni hantik, a vietnami brú nép, vagy a sienai contradák társadalmáról. A 20. századi magyarságot egy vegetariánus csoport vizsgálata képviseli, továbbá a székelyföldi Máréfalva társadalma, a helyi boszorkányság elemzésével. Két szerző történeti forrásokat vizsgál: 18. századi házasságtörési perekből, illetve bábaösszeírásokból rekonstruálja a 18. századi falusi társadalmak egy-egy eleddig ismeretlen vonatkozását; végül helyet kap a kötetben az élők és holtak közösségeivel kapcsolatos folklór- és hiedelemszimbolika elemzése is.

Tartalom

Pócs Éva: Előszó
Tóth G. Péter: A "közösség". Egy fogalom megalkotása, kiteljesedése, széthullása és felszámolása
Nagy Zoltán: "Miféle hantik vagyunk mi?" A vaszjugáni hantik és a világ
Andrásfalvy Bertalan: A "tánc" születése
Túri Zsuzsanna: A térhasználat szimbolikus dimenziói a sienai contradák társadalmában
Vargyas Gábor: "Bárki is jött ide uralkodni rajtunk, elfogadtuk a hatalmát" "Laza" politikai szervezetek és "puha"stratégiák - avagy az etnikus identitás kérdése Délkelet-Ázsiában
Andrásfalvy Bertalan: A menyasszony váltsága
Németh Ildikó: Az 1528-1529. évi soproni boszorkányperek
Gagyi József: Boszorkányság Máréfalván
Szoboszlay György: Egy magyar passiójáték. Kurcsay Jánosné Tolvay Borbála két házasságtörési pere, 1711-1728
Krász Lilla: Hagyomány és szakszerűsítés: bábák a XVIII. század végi Magyarországból
Csekő Csilla: A vezetői tekintély kialakulása és a táplálkozás szakralizálódása egy vegetáriánus csoportban
Summary
Contents

Oldalszám: 292

Kiadási év: 2002