A szerző a magyar folklorisztika, a szemiotika, az esztétika, a néprajz és a vallástudomány kutatója. Ezek összekapcsolása révén a társadalom jelhasználatát mutatja be, annak sokrétűségében. Arra törekszik, hogy sokféle téma kerüljön bemutatásra, oly mó-dón, hogy a kutatás módszere más területekre is kiterjeszthető legyen. A válogatás szempontja az volt, hogy a magyar művelődéstörténet kifejezetten nemzetközi távlatban jelenjen meg. Az egyes tanulmányok tömör áttekintések, frappáns példákkal, nem végeláthatatlan és száraz szakdolgozatok, ugyanakkor pontosan adatólva vannak. Jól tükrözik a szerző sokrétű érdeklődését.

Tartalom

Bevezetés
ELMÉLET
A szférák zenéje a világ harmóniája
Európa népeinek jellemzése és egy klasszikus mű
Signum Sacrum - A „szentjei” Apáczai Csere János enciklopédiájában
Rokon húrokon - Liszt Ferenc magyar zenéje
A magyar vallástörténet okkultista bemutatása
Ezerkilencszázötvenhat a magyar folklorisztika számára
Szemiotika - orkesztika - Táncelmélet és a Bergson-fordító Dienes Valéria
Régi vagy új folklorisztika kell-e nekünk?
A számítógép innovatív használata a magyar folklorisztikában
SZÖVEGTÖRTÉNET
Vannak-e „régi magyar textológiai” problémák a mai magyar folklorisztikában?
Buile Suibhne - Egy óír közvetítő a sámántól a szentig?
A szerelem kertjének virágai avagy az Édenkert virágai
Renard nyomai Magyarországon?
Alakos kézmosó edények a középkori Magyarországon
A rébusz - Egy nálunk eddig nem igazán kutatott „kép és szöveg” műfaj
A magyar proverbiumok (szólások) legrégibb rétegei
Meglepetés: Pázmány Péter Imádságos Könyvének minimális proverbium-használata
Egy nemes emberről és az ördögről - Tanulságos történet annak, aki a végül is egyszerű tényeket kedveli, és ezek feltárásában is kedvét leli
Látványlakoma - A Habsburg király, III. Károly koronázási ebédje (1712) alkalmából
Dankó Pista „dalainak” szövegei
Huszonhét amerikai magyar népdal?
AZ IDENTITÁS ÉS A HAGYOMÁNY ÉS A VÉDELMÜK
Van-e kulturális emlékezete a népnek?
A (nép)hagyomány és az etnikus identitás
Az európai néprajz változásai
A hagyomány modern fogalma
A „szellemi örökség” védelmének problémái
Az identitás szemiotikái meghatározása
ESETTANULMÁNYOK
A Pünkösd - Összehasonlító vallástudományi szempontból
Miről szólnak a harangok?
Sándor András Nagykarácsonya
Halottlátó - Mit láthatunk/láthatnánk a magyar halottlátóról szólván?
Utazás a szöveg mélyére - Misi és Mészáros Istvánné Újvári Erzsébet
A csúfolok szövegszerkezeti megoldásai
A cselekvő mozdulat ereje
Rítuskutatás a kortársi folklorisztikában (és ehhez némi távlatok)
Harkai Imre építészet-szemiotikájának értékei
CIRKUSZ ÉS HASONLÓ
A magyar cirkusztörténet érdekében
Mi is (a) cirkusz? - Adatok a cirkuszról mint sajátos életformáról vagy létformáról
„A cirkusz világa” - Mit látnak és mit festenek meg a gyerekek a cirkuszi előadásból?
Rákosi60@neprajz.hu
A Csalogány utca és egykori világa
PERSONALIA
Egy olasz tudós a „késő török kori” Pannóniában - Luigi Ferdinando Marsigli
A zsidóeskü körül - A kétszáz éve született Lővv Lipót (1811. május 22.-1875. október 13.) tiszteletére
Raphael Patai öröksége
Huszonöt évről visszapillantás Scheiber Sándorra
VARIA
Hordozható, sőt testen hordott szakrális kisemlékek (az úgynevezett orosz fémikonok)
További megjegyzések és kételyek - A kaukázusi és honfoglalás előtti magyar népmesekezdő formuláról
„Szavak”, amelyek nem szavak - Két magyar jelkép - címszavakban
A városszemiotika felé
Magántörténelem
A dolgozatok eredeti közlési adatai - Illetve a szükséges kommentárok
Válogatott név- és tárgymutató
Tájékoztatás

Oldalszám: 519

Kiadási év: 2019