A miskolci Avas - bár mást jelent a városban élőknek és mást az idelátogatóknak a város jelképe. Miskolc egykori gazdasági, de kulturális életében, művelődésében is, vagy éppen az itt élők hitéletében fontos szerepet töltött be.

Ennek a kötetnek a fejezeteit különböző folklorisztikai témákkal foglalkozó írásaimból válogattam. Kutatómunkám a néphagyomány számos területét érinti. Az általánosabb összefüggéseket feltáró és elemző tanulmányokhoz helyszíni gyűjtőutakat folytattam...

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti monográfiája a Népművészeti örökségünk című sorozat ötödik kötete, amely a ...

Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.

A könyv a régészet, a kézművesipar - történeti kutatások és a néprajz módszereit és eredményeit felhasználva kísérli meg a miskolci ólommázas fazekasság történetének ívét felrajzolni.

A Herman Ottó Múzeum műkincsei című kiadvány a múzeum létesítésének 100. évfordulójára jelent meg. A múzeum tárgyi gyűjteményének legértékesebb és legszebb darabjaiból nyújt válogatást. Mint minden válogatás, természetesen ez is önkényes...

Idős korban az emlékezet szívesen időzik a múltban, a fiatalság eseményei, élményei ismét feltámadnak és mintegy új fényt kapnak. Dr. Balogh Elemér nyolcvanadik évén túl nótákra emlékezik, gyermekkora és ifjúsága dalaira, amelyeket egykor Sárhidán "danoga

Az üvegből készült tárgyak népi kultúránkban betöltött helyét, szerepét még napjainkban sem határozhatjuk meg kellő mértékben. Még mindig azt kell bizonyítanunk, hogy ezeknek az eszközöknek fontos, nélkülözhetetlen...

A paraszti öltözet ma is elkészíthető elemeit mutatja be a szerző, természetesen a teljesség igénye nélkül. Az általános érvényű leírások mellett a legjellegzetesebb, néprajzi tájak viseletének elkészítéséhez, megvarrásához ad gyakorlati útmutatót...

Dédszüleink, nagyszüleink úgy nőttek föl és gyermekeiket is úgy nevelték-. hogy a játékok életük kiemelkedően fontos részét alkották. Sok időt töltöttek ezzel a foglalatossággal, sokszínű, változatos, gazdag volt a ...

A könyv azzal a szándékkal született, hogy segédanyagot nyújtson a magyar szövőkultúra eddig kevéssé publikált területe iránt érdeklődők számára. Kiadványunkat haszonnal forgathatják a szövéssel ismerkedők, a szakmában már jobban elmélyedők...

A kétnyelvű (magyar, angol) kötet tartalmazza a tekerő-tanításhoz szükséges hangszerismereteket, hangszertörténetet, típusrajzokkal, ábrákkal szemléltetve azt. A szerző ismerteti a hangszer legfontosabb technikai beállításait és...

Tari János kötete az elsõ, átfogó jellegû történeti áttekintés a magyarországi néprajzi filmezésrõl. A bevezetõ filmtörténeti fejezete után, a külföldi néprajzi filmezés fõbb állomásait mutatja be a szerzõ, majd a néprajzi ...

2001-ben ünnepelte volna hetvenedik születésnapját Istvánovits Márton, a folklorista és kaukazológus, akinek tiszteletére kollégái és barátai tanulmánykötetet állítottak össze. Istvánovits Márton munkássága elsõsorban ...

A magyar népi építészet falféleségeinek sokszínûségét mutatjuk be Népi Kultúra sorozatunk negyedik kötetében. Ismertetjük a hagyományos falak szerkezetét, készítésük munkamenetét, a ...

Igen hasznos összeállítást tart kezében az olvasó, ha a Jászság egyes folklórműfajai és azok kutatástörténete iránt érdeklődik.A különböző nehezen hozzáférhető, többnyire "elszórt" helyeken megjelent anyagközlések összebúvárlásával már önmagában...

"Négyéves főiskolai tanulmány után, 1951 júniusában jeles eredménnyel végeztem a budapesti Zeneakadémián, a középiskolai ének- és zenetanári valamint karvezető szakon. Mikor ezután munkát kerestem, mert szerettem volna elhelyezkedni...

A magyar népművészet kutatásának kiemelkedő eredménye Fügedi Mártának ez a munkája. Jóval több mint három jelentős etnikai csoport népművészetének a bemutatása és elemzése.

A szerző az 1869-es népszámlálás családonként, háztartásonként, lakóházanként felvett ívei alapján rajzol részletező képet Tokaj 19. századi társadalmáról. Forrását a karakteres mezőváros 1848 és 1869 közötti történetének más adataival is kiegészítve, rés

Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...