Nincs termék a kosárban!
Tóth Lilla a Helyi hagyományok sorozat nyolcadik kötetében Barkó Imréné polgári tanító játékgyűjteményét tárja fel, amelyet a debreceni Déri Múzeum Néprajzi Adattárában őriznek.
A Kárpát-medencében a hagyományos lakodalmak jól ismert tisztségviselője a vőfély, aki verses rigmusokkal irányítja a lakodalom menetét, vezeti és szórakoztatja a násznépet. Szövegeiket vőfélykönyvek ...
Hatvan szerző hatvan tanulmánya köszönti ebben a kötetben a 60 esztendős Viga Gyula etnográfust, muzeológust, egyetemi tanárt. A néprajz és a múzeumi tudományok köré rendeződő írások mind tematikai, mind módszertani szempontból széles skálán mozognak...
Kevés szegletében a világnak tartozik olyan elválaszthatatlanul össze ember és természet, mint a pusztában, ...
E könyv a népi hangszereket és a hangszeres népzenét kutató Kodályt mutatja be 1906-1950 között végzett falujáró népzenei gyűjtőmunkássága, valamint a feldolgozáskor készített hatalmas kotta- és jegyzetapparátusa alapján.
A szerző válogatott tanulmányainak számos képpel illusztrált kötete a barokk évszázadok művészeti emlékeinek keresztény ikonográfiáját mutatja be.
Az erdélyi magyar nép jó kedvének, játékos és tréfás kedélyének korábban soha nem publikált verseit és meséit gyűjtötte egybe Szentimrei Jenő és ...
Kazári játékok és táncok
Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.
„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”
Siklós László írói eszközökkel felöltöztetett helyszíni közvetítése a 70-es évek elejéről, a Táncház-mozgalom kezdeteiről, a napi vitákról, küzdelmekről, sikerekről. Beleolvasva kiderül, hogy csak a díszletek és a szereplők mások...
A Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát – Játékgyűjtemény és foglalkoztató szűrhímzés és fafaragás motívumokkal egy interaktív készségfejlesztő játék főként 4–9 éves gyermekek számára.
A rendszerváltás után két erdélyi kutató, Seres András és Szabó Csaba munkájaként jelent meg a „Csángómagyar daloskönyv” című monumentális kötet, amely 390 moldvai magyar népdalt tartalmaz. 7 500Ft
A Néprajzi Múzeum fonogramm tárának elejét képező Vikár Béla féle folklórgyűjtemény a magyar folklórkutatás szegletköve lett. A kor legfrissebb technikai eszközeit alkalmazó (a gyorsírást és a fonográfos hangfelvételt összekapcsoló) gyűjtési módszerét bát
A mű a magyar népzene alapvető ismertetője. Mind a vokális, mind a hangszeres néphagyomány jellegzetességeiről szól (ezen belül a tánczenéről is, amelynek kiváló szakértője és gyakorlója a szerző)...
A rendkívül értékes kiadvány "közérdekű", élményszerű része az MP3 zenefájlokat és videofájlt tartalmazó CD-melléklete. A nyomtatvány java része a Lőrincrévéről áttelepült két adatközlő dallamait tartalmazó kotta, ami a hangfelvételekkel együtt...
Összeállításunk a Táncház-mozgalom kezdeteinek dokumentumaiból válogatott. Újságcikkek, levelek és egyéb írások segítségével megkíséreljük felidézni a 70-es évek elejének nyüzsgő, forrongó, vitákkal és munkával terhes időszakát, amelynek...
Dédszüleink, nagyszüleink úgy nőttek föl és gyermekeiket is úgy nevelték-. hogy a játékok életük kiemelkedően fontos részét alkották. Sok időt töltöttek ezzel a foglalatossággal, sokszínű, változatos, gazdag volt a ...