Sándor Ildikó néprajzkutató, pedagógus a 2005-ben kiadott Tücsökringató című gyűjtemény sikere nyomán vállalkozott a folytatásra.

Rosonczy-Kovács Mihály, aki maga is gyakorló népzenész hegedűs, rendhagyó népdaloskönyvében kilenc tájegységet választott ki a Kárpát-medencéből és Moldvából.

A magyar mesemondás hagyománya című könyvet Raffai Judit, az ELTE BTK Folklore tanszékén doktoráló szabadkai népmesekutató és múzeumpedagógus, a magyar egyéniségkutató iskola egyik folytatója írta. A könyvet hiánypótlónak véljük, hiszen...

A kiadvány igyekszik átfogó képet nyújtani a kalotaszegi varrottasnak erről a formájáról, több olyan mintát is közöl, amely már feledésbe merült.

Pesovár Ernő könyve a magyar tánckultúra ránk maradt korabeli dokumentumait gyűjti egybe. Ezek a híradások nem túl bőségesek, véletlenszerűek és bizony néha nehezen értelmezhetők is, hiszen a tánc a mindennapi élet részét képezte, amelyet...

Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának fő műve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. Kutatási eredményeinek mind a...

Kiadványunk magyar és angol nyelven áttekintést nyújt a Székelyföld egyik jelentős kistájának, a Sóvidéknek a népzenéjéről, zenés táncos szokásairól.

A moldvai magyarok hagyományai iránt gyűjtői--kutatói munkám kezdeteitől érdeklődöm. Körükben dallamokat, táncokat, zenével, tánccal kapcsolatos adatokat, szokásokat, hiedelmeket 1978 óta dokumentálok hang-, film- és fényképfelvételekkel.

A Hagyományok Háza 2006-ban és 2007-ben rendezett egy-egy jubileumi kiállítást Bartók Béla, illetve Kodály Zoltán népzenekutatói tevékenységének szentelve, születésük 125. évfordulóján. A tudományos igényű magyar népzenekutatás és az...

"Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a - jelen kiadvánnyal azonos című - kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását. Magyar, román, szlovák, délszláv, arab és török nyelv

"Kodály Zoltán a 20. századi magyar kultúra meghatározó és sokoldalú személyisége. Pontosan ez a sokoldalúság, a pedagógus és zeneszerző Kodály nemzetközi és hazai sikerei kissé háttérbe szorították a tudós Kodályt. Pedig pályatársával, Bartók Bélával egy

Vikár Béla egyike volt azoknak Európában, akik legkorábban felismerték, hogy a folklór tudományos dokumentálására hangrögzítő eszközre van szükség. 1896-ban készítette az első magyar népzenei hangfelvételt, de övé az első szlovák, román, szlovén...

Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük.

Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...

A Muravidéki magyar népzene című kötet nagy fontosságú, hiánypótló monografikus munka, amely tudományos és gyakorlati szempontból is egyaránt jelentős.

Novák Ferenc (közismert nevén: Tata) a magyar táncművészet kimagasló, legendás alakja, évtizedeken keresztül – napjainkban is – meghatározó személyisége.A kötettel Tata 85. születésnapján szeretnénk tisztelegni hatalmas életműve előtt,..

A kétnyelvű (magyar, angol) kötet tartalmazza a tekerő-tanításhoz szükséges hangszerismereteket, hangszertörténetet, típusrajzokkal, ábrákkal szemléltetve azt. A szerző ismerteti a hangszer legfontosabb technikai beállításait és...

A Magyarországon egyedülálló gyűjtemény alapjait Hajdu Ráfis János és felesége, Bakos Mária vetette meg. A mezőkövesdi házaspár közel félszáz erőgépet és félezer díszes kovácsoltvas munkát ajánlott fel az államnak azzal a feltétellel, hogy...

A matyóság a későn, a 18-19. században megformálódott magyar néprajzi csoportok közé tartozik. Elsősorban a jelentős mezőváros, Mezőkövesd népességét foglalja magába, bár a helyi hagyomány matyónak tartja a két szomszédos falu, Tárd és Szentistván népét i

Martin György könyve a történeti anyagon kívül a magyar tánckincs földrajzi tagozódását, a táncdialektusok jellegzetességeit is bemutatja. A szöveget 38 fekete-fehér és 16 színes kép illusztrálja.

Ez az írás nem szüleimről, hanem a pilismaróti, általánosabb vonatkozásaiban a magyar parasztságról szól. annak hagyományokkal teli világáról, amelyben őseim, sőt gyermekkoromban magam is benne éltem.

A könyv azzal a szándékkal született, hogy segédanyagot nyújtson a magyar szövőkultúra eddig kevéssé publikált területe iránt érdeklődők számára. Kiadványunkat haszonnal forgathatják a szövéssel ismerkedők, a szakmában már jobban elmélyedők...