Nincs termék a kosárban!
Szám szerint tizennégy, rövidebb-hosszabb tanulmány olvasható a könyvben; olyan, amely nem kizárólag a klasszikus palócság, hanem az északi magyar népterület széles földrajzi sávjában és különféle, jobbára...
Ennek a kötetnek a fejezeteit különböző folklorisztikai témákkal foglalkozó írásaimból válogattam. Kutatómunkám a néphagyomány számos területét érinti. Az általánosabb összefüggéseket feltáró és elemző tanulmányokhoz helyszíni gyűjtőutakat folytattam...
A Herman Ottó Múzeum műkincsei című kiadvány a múzeum létesítésének 100. évfordulójára jelent meg. A múzeum tárgyi gyűjteményének legértékesebb és legszebb darabjaiból nyújt válogatást. Mint minden válogatás, természetesen ez is önkényes...
A Magyarországon egyedülálló gyűjtemény alapjait Hajdu Ráfis János és felesége, Bakos Mária vetette meg. A mezőkövesdi házaspár közel félszáz erőgépet és félezer díszes kovácsoltvas munkát ajánlott fel az államnak azzal a feltétellel, hogy...
Az üvegből készült tárgyak népi kultúránkban betöltött helyét, szerepét még napjainkban sem határozhatjuk meg kellő mértékben. Még mindig azt kell bizonyítanunk, hogy ezeknek az eszközöknek fontos, nélkülözhetetlen...
„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”
Hatvan szerző hatvan tanulmánya köszönti ebben a kötetben a 60 esztendős Viga Gyula etnográfust, muzeológust, egyetemi tanárt. A néprajz és a múzeumi tudományok köré rendeződő írások mind tematikai, mind módszertani szempontból széles skálán mozognak...
A kötet szerzője másfél évtizede kutatja a karakteres táj, Bodrogköz történeti néprajzát. Vizsgálatai során elsősorban az alábbi kérdésekre keresett választ. A Bodrogköz, illetve annak népe valóban olyan elzárt, hagyományos műveltségében...
Ez a munka 1950-ben, a tardi női viseletről tervezett egyetemi szakdolgozatom első fejezetének készült az 1948-50-ben végzett helyszíni gyűjtéseim alapján.
Életének és munkásságának legfontosabb célkitűzése a magyar irodalom népszerűsítése és a néphagyomány feltárása, ápolása volt.
Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...
A kötetben megjelent tanulmányok, kutatási eredmények mellett, bennem egy személyes, csak önmagamnak rajzolt, szubjektív kép is megformálódott a bodrogközi tájról, a bodrogközi emberekről. Ez számomra éppen olyan fontos, mint a szakmai eredmény...
A miskolci Avas - bár mást jelent a városban élőknek és mást az idelátogatóknak a város jelképe. Miskolc egykori gazdasági, de kulturális életében, művelődésében is, vagy éppen az itt élők hitéletében fontos szerepet töltött be.
A matyóság a későn, a 18-19. században megformálódott magyar néprajzi csoportok közé tartozik. Elsősorban a jelentős mezőváros, Mezőkövesd népességét foglalja magába, bár a helyi hagyomány matyónak tartja a két szomszédos falu, Tárd és Szentistván népét i
A magyar népművészet kutatásának kiemelkedő eredménye Fügedi Mártának ez a munkája. Jóval több mint három jelentős etnikai csoport népművészetének a bemutatása és elemzése.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti monográfiája a Népművészeti örökségünk című sorozat ötödik kötete, amely a ...
Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.
A könyv a régészet, a kézművesipar - történeti kutatások és a néprajz módszereit és eredményeit felhasználva kísérli meg a miskolci ólommázas fazekasság történetének ívét felrajzolni.