Nincs termék a kosárban!
A szerző az 1869-es népszámlálás családonként, háztartásonként, lakóházanként felvett ívei alapján rajzol részletező képet Tokaj 19. századi társadalmáról. Forrását a karakteres mezőváros 1848 és 1869 közötti történetének más adataival is kiegészítve, részletezően ismerteti a termelésben, a társadalomfejlődésben és műveltségében sajátos utat járó, korán polgárosodó település népének históriáját. Szerteágazó információi, részletező adalékai nem csupán Tokaj-Hegyalja vegyes gazdálkodású, a szőlőtermesztésben és borkereskedelemben különösen nagy értéket előállító településeinek működését és mindennapi életét mutatják be árnyaltan, de az egész magyarországi polgárosodás és polgári társadalom problematikájához is tanulságos szempontokat szolgáltatnak. A kiadó a kötet megjelentetésével köszönti 70. születésnapján (2003. március 22.) a szerzőt, a Tokaji Múzeum tudós nyugalmazott igazgatóját.
Tartalom:
I. BEVEZETÉS
- Forrásunkról (1869-es népszámlálás)
- Az orosz megszállás hetei
- A bukás utáni hónapok
- Egy fejezet az önkényuralomról s annak működéséről az alakuló polgári rend közepette
- Az önkényuralmi berendezkedés korai intézkedései
II. MEGINDUL AZ ÉLET
a) Közigazgatás
- A képviselő-testület
- Katonaállítás, újoncozás
b) Az új gazdasági berendezkedés
- Korcsmáltatás
- Húsmérés
c) Adó, adóbehajtás, adóhátralékosak
d) Telekkönyvi felmérések
e) A Tisza medrének szabályozása és a folyó mellékének árvízmentesítése.
f) A vasút eléri a várost
g) A Tokaj-Hegyaljai Takarékpénztár alapítása
III. A JOBBÁGYFELSZABADÍTÁS VÉGREHAJTÁSA
a) A szőlőbirtok és a szőlőtermelés
b) A szőlődézsma
- A szőlődézsma megváltása (1858)
c) A parasztgazdálkodás
- A szántóföld „születése”
- Hagyományos állattartás
- Fuvarosok
d) A bor értékesítése, a Hegyaljai Bormívelő Egyesület
IV. A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK
a) A város és határa
- Az épített környezet
- A város utca- és úthálózata
b) Térszerkezet = társadalom szerkezete
c) Párválasztás, származás
- A társadalom történetisége, összetettsége
- A hegyaljai „cívisek” társadalma
- Adalékok a cívis mentalitáshoz, a cívis tudathoz
- A város törekvése központszerepének erősítésére
- Az 1869-es népesség-összeírás Tokajban és annak tanulságai
d) A szellemi foglalkozásúak és kiszolgálóik
- Az írásbeliség Tokajban (művelődéstörténeti adalékok)
e) A város művelődési kapcsolatai
- Az iskolákf) Mesterek és mesterségek (kézműipari termelés)
- Kézművesek üzemszervezetei
- A malmok és a lisztellátás
g) A zsidóság Tokajban
h) Kereskedők, kereskedelem
- Sóhivatal és sóelosztás
i) Szántó vetők, termelők és termeltetők rétege Tokajban
j) A népesség többsége, kétkezi munkások
k) A társadalom peremén
1) Szociális gondozás, szociálpolitika
V. IDENTITÁSTUDAT A TOKAJ-HEGYALJÁN
THE COMMUNITY OF TOKAJ (1869)
Oldalszám: 258
Kiadási év: 2003