Nincs termék a kosárban!
A Városliget Budapest legnagyobb, kiemelt idegenforgalmi jelentőségű közkertje. A mocsaras legelő helyén kialakított zöldterület története immár több mint kétszáz évet ölel át. Jelentőségét az adja, hogy egy város a saját polgárai számára,...
Az Egyházmegye! Levéltár kiadványsorozatában Báró Apor Vilmos győri püspökkel kapcsolatban eddig két forráskiadvány látott napvilágot: az egyik ifjúkori naplóit tárta az olvasók elé, a másikban körlevelei és egyházkormányzati iratai jelentek meg....
Kincset tart a kezében az olvasó: Boldog Apor Vilmos (1892-1945) prédikációit, lelkigyakorlatait, egyéb beszédeit, néhány más írását, amelyek győri megyéspüspökként végzett főpásztori szolgálatának idejéből (1941-1945) származnak...
A "Vörös Csepel" hűségében talán leginkább megbízott a kommunista diktatúra. Mindhiába, pár nap múlva összeomlott a helyi hatalom, bázisaikat rövid időn belül elfoglalták a zsarnokságot végképp megelégelő tömegek.
A több mint 600 oldalas monográfia az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás egyik legismertebb és legfontosabb büntetőeljárását, a Tóth Ilona és társai ellen folytatott pert tárgyalja.
A kiállítás és az annak anyagából született kötet nem Kasztner Rudolfot és munkatársait állítja a középpontba, hanem a menekülőket: tíz fővárosi személy életét, sorsát mutatja be, akik vagyonuk és kapcsolataik...
Milyen szerepet játszott a házasságok szabályozásában és a házassági konfliktusok kezelésében a jog, valamint a jogot előállító aktorok – az államtól kezdve, a bíróságokon át, egészen az érintett házaspárokig.
A 19. század 20-as éveitől kezdve Magyarországon a nemzet került a gondolkodás és a közbeszéd középpontjába. A viták nemcsak az országgyűlésen és más politikai fórumokon zajlottak.
A Pátkai család levelezése az 1940-es évekből 2016-ban ajándékozás útján került Budapest Főváros Levéltárába, a leszármazottak azon kívánságával, hogy azok megjelenhetnének könyv formájában.
Ki gondolná, hogy a jól ismert, Krúdy Gyula által megörökített óbudai Kiskocsmák története nem a boldog békeidőkben kezdődik, hanem gyökereik mintegy száz évvel korábbra nyúlnak vissza?
A főváros a két világháború közötti időszakban katolikus templomépítési programot hajtott végre. Ez jelentős tényező lehetett volna a városszerkezet és a városkép alakulásában. Mégsem hozta meg a lehetséges eredményt.
A 20. század tragikus történelmi eseményeinek kevésbé ismert fejezete a kárpátaljai magyar és német lakosság 1944–1945-ben, illetve az azt követő években elszenvedett tragédiája.
A kötet a 2021. március 11-12-én Budapest Főváros Levéltárában Önéletrajz és filozófia címmel, Heller Ágnes tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartalmazza.
Jelen kötet az emlékműállítás előkészítő fázisáról ad képet, s a Budapest Főváros Levéltárában elhangzott történelmi, művészettörténeti, filmtörténeti és pszichológiai előadásokat adja közre, ...
Egy budai orvos mozaikcsaládjának története a 19-20. században.
Budapest Főváros Levéltára 2021-ben nyitotta meg a Bor mindenkor! című kiállítását, amely a fővárosi szőlő- és borkultúra múltját mutatta be.
A kötet Buda példáján mutatja be a kora újkori polgárvárosok értékrendjét, társadalmi problémáit. A szabad királyi város nyilvánosságának legfontosabb ismérvei a személyes jelenlét és a szóbeliség voltak.
Jelen kötet alapját képezheti a háború alatt Magyarországon működtetett civil internálótábor-hálózat minél teljesebb feltérképezésének és az eddig jóformán ismeretlen, ám sajátságos rendészeti eljárás feltárásának.
A fővárosi hatalmi elit tagjainak vizsgálatát azért tartja a szerző rendkívül fontosnak, mivel egyrészt közvetve vagy közvetlenül az ország fővárosának társadalmi, gazdasági, kulturális életét irányították, másrészt az...
A könyvben a szerző részletesen vizsgálja az 1702. évi várrombolási rendelet keletkezésének körülményeit, tartalmát és megvalósulását. Ebből kitűnik, hogy a magyar történetírásban elterjedt és a köztudatban is messzemenőkig rögzült kép, miszerint...
A katolikus egyetemi lelkészségek története
A kiadvány olyan, a 18. században Budán, illetve Pesten működő, felsőfokon oktató intézményeket mutat be, amelyekről eddig kevés ismeretünk volt.
A győri Könnyező Szűzanya 1947-es, jubileumi búcsúján még a teljes magyar püspöki kar részt vett, s Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a zarándokokkal zsúfolásig megtelt Széchenyi téren Mindszenty József bíboros, hercegprímás történelmi jelentőségű beszéde