Nincs termék a kosárban!
Kötetünk tanulmányai és forrásközleményei Zala megye történetének újabb, mindeddig ismeretlen fejezeteit dolgozzák fel a 15. századtól napjainkig terjedő időszakból. A 17 szerző (levéltáros és történész) 18 munkáját három tematikai...
Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyvi regesztáinak (magyar nyelvű tartalmi kivonatainak) harmadik kötete az 1656 és 1716 közötti megyei közgyűlések és törvényszékek bejegyzéseit tartalmazza. E hat évtized nemcsak Zala megye, de az ország történetének is e
Az archontológia olyan listákat vagy névsorokat jelent, "amelyek időrendben tartalmazzák egy adott tisztség (hivatal, méltóság) összes viselőjének nevét", valamint a tisztségviselés kezdő és záró dátumait. Kötetünk úttörő jellegű vállalkozás: az országban
Forrásgyűjteményünk válogatott dokumentumok segítségével mutatja be a polgárosodás 1867 és 1918 között lezajlott folyamatát Zala megye két központi szerepkört betöltő településén, Zalaegerszegen és Nagykanizsán.
Zala megye középkori és kora-újkori történetének legfontosabb forrásai az oklevelek. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára jelen állaimban 438 db Mohács előtti oklevelet őriz. Szent Istvánnak a zalavári apátság alapításira vonatkozó...
Németh Lászlónak, a Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársának többéves kutatása eredményét tartja kezében a tisztelt olvasó. Olyan történeti forrásokat tár Önök elé, mely a zalai zsidóság társadalomtörténetének közel 150 évét...
Deák Ferenc 1833 májusától 1848 áprilisáig Zala megye egyik követeként, 1848 júliusától 1849 januárjáig a zalaszentgróti választókerület, 1861-tál 1873-ig pedig Pest belvárosa képviselőjeként vett részt a magyar országgyűlés munkájában. Ez idő alatt...
"...Ott állok a templomtéren mozdulatlanul, nézem a szobrot, melyet a hősöknek emeltek azok, akik talán holnap halnak meg a szabadságért. ...A szobor nem művészi munka. Nem világhírű alkotás, de nekünk többet ér, mint Dárius minden kincse. A frissen épít
"Nem kevés fájdalommal kintelenítünk ezen utolsó romlásunkban az Felséges Consiliumhoz, mint szegényeknek pártfogójához folyamodnunk a végett tudniillik: hogy valamint már ennekelőtte nem ugyan az T. N. Vármegyének akarattya ellen, sőtt kegyes adott tanát
A Gyulafehérváron 1884-ben született Fára József 1917-től 1938-ig Zala vármegye, attól kezdve 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főlevéltárnoka volt, 1953-ig pedig a Levéltárak Országos Központjában dolgozott. Személyében Zala vármegye első...
"Déli 12 órakor nagy tömeg lepte el az állomásra vezető utat Zalaegerszegen. A diadalkapu körül virágos botokkal árvalányhajas cserkészek húztak kordont, majd iskolások és a lakosság sokasága állt hosszú sorfalat a városba vezető utcán.
Zala megye székhelye, Zalaegerszeg 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú város. Az esemény 120. évfordulója alkalmából - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának felkérésére - várostörténeti konferenciát szervezett a Zala Megyei Levéltár...
reformkori politikatörténet fontos forrását jelentik az egyes vármegyék országgyűlési követutasításai - az alap- és pótutasítások, valamint a követek időszaki és záró követjelentései. A követek nem fejthették ki szabadon saját politikai meggyőződésüket, h
1849. október 10-én reggel 6 órakor a pesti Újépület melletti fapiacon végezték ki a császáriak Csány Lászlót, a szabadságharc talán legtevékenyebb kormánybiztosát. Csány, a zalai liberális ellenzék reformkori pártvezére 1848 nyarán és őszén királyi bizto
A Batthyány-kormány igazságügyi minisztere, Deák Ferenc tiszteletére rendezett tudományos emlékülést 1998. április 29-én Zala Megye Történelmi Emlékbizottsága, valamint a Magyar Jogászegylet Zala Megyei Szervezete támogatásával a Zala Megyei Levéltár.
"Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei" nem ismeretlenek a kutatók előtt. Barta Istvántól kezdve számosan értékelték már az 1832. évi zalai reformjavaslatok jelentőségét, a szerzőség tekintetében azonban legfel
Csány László, az 1848/1849-es szabadságharc kormánybiztosa, minisztere és vértanúja 1848 előtt a Zala megyei liberális ellenzék pártvezére volt. Az 1830-as évek elejétől Deák Ferenc reformpolitikáját támogatta a zalai megyegyűléseken.
Zala megye ősi, nemesen egyszerű címerét - mely egyike Magyarország legrégebbi területi önkormányzati jelképeinek - rendkívül változatos formákban ábrázolták és írták le az elmúlt évszázadok során. Pecsétjének használatáról, illetve címerének színeiről a