Nincs termék a kosárban!
A mi Budapestünk sorozat
Ezt a maga nemében előzmény nélküli, a szó szoros értelmében hiánypótló kézikönyvet húsz éve írják a szerzők, egy elméleti és egy gyakorlati szakember összeszokott párosa. 116 színes és fekete-fehér illusztrációval, amelynek jelentős része csak a szakértők szűk körének...
A magyar középkor végének kiemelkedő jelentőségű forrása, a veszprémi káptalan reneszánsz kötésű kódexe három egységre tagolódik.
Jó állapotú használt könyv, a szerző aláírásával.
Jelen forráskiadvány szerves kiegészítése Gutheil Jenő 1953-ban lezárt, s az elmúlt esztendőben megjelent okmánytárának. A két kézirat megjelenésével az érdeklődők a középkori Veszprém városára ...
A tizenhét tanulmány a középkortól a 20. századig terjedő időszakban mutatja be a veszprémi egyházmegye történetét, illetve a világi közigazgatás fejlődését.
A Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága 2014 augusztusában konferenciát szervezett „Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében” címmel. Az ott elhangzott előadások alapján született meg ez a tanulmánykötet,...
A reformáció térnyerése és az oszmán hódítás, aminek következtében a veszprémi egyházmegye a 16-17. században a hódoltság és a Magyar Királyság határvidékére került, magával hozta a katolikus egyházi...
Háborús évek. A veszprémi egyházmegye a második világháborúban című konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatát tartja kezében az olvasó.
A néhány esztendővel ezelőtt megkezdett munkát folytatva jelen kiadványunk a Hunyadi Mátyás uralkodásának derekát jelentő közel másfél évtized okleveles anyagát tartalmazza.
A középkori veszprémi székeskáptalan archontológiáját, a kanonoki testület tagjainak adattárát tartja kezében az olvasó.
Veszprém városának építészeti képe jól illusztrálja a magyar történelem korszakait. E kötetben a ma is álló templomok mellett a már nem létező, de egykor működő Istenházak is helyet kapnak, ...
A pécsi Zsolnay-gyár maradandó nyomot hagyott Közép Európa historizáló és szecessziós építészetén, hiszen az építészet megújítására kikísérletezett építészeti kerámia anyag , a pirogránit létrehozásával ...
Kiadványunk több emberöltőnyi időt ölel át. Részletesebben azt néztük meg, hogy a második világháború óta a Völgység településein élő emberek milyenné formálták lakókörnyezetüket.
A Völgység népesedési képét alapvetően megváltoztatta a második világháborút követő népességcsere, a németek egy részének kitelepítése, az új telepesek, elsősorban a bukovinai székelyek - szórványosan az erdélyiek, felvidéki ...