Batthyány Lajos miniszterelnök reformkori munkáinak első, válogatott gyűjteményét tartja kezében az. Olvasó. Mivel Batthyány nehézkesen fejezte ki magát írásban, nem hagyott az utókorra könyveket vagy naplót, mint neves kortársai...

1849. október 10-én reggel 6 órakor a pesti Újépület melletti fapiacon végezték ki a császáriak Csány Lászlót, a szabadságharc talán legtevékenyebb kormánybiztosát. Csány, a zalai liberális ellenzék reformkori pártvezére 1848 nyarán és őszén királyi bizto

Csány László, az 1848/1849-es szabadságharc kormánybiztosa, minisztere és vértanúja 1848 előtt a Zala megyei liberális ellenzék pártvezére volt. Az 1830-as évek elejétől Deák Ferenc reformpolitikáját támogatta a zalai megyegyűléseken.

Az 1824 és 1831 közötti közel hét esztendő a gyakorlati tapasztalatszerzést jelentette a pályakezdő Deák Ferenc számára. Önként, csupán a "becsületért" vállalt ügyészi munkája során a megoldatlan társadalmi problémák és tragikus emberi sorsok tömegével ke

"Zala vármegyének az országos kiküldöttségnek rendszeres munkáira tett észrevételei" nem ismeretlenek a kutatók előtt. Barta Istvántól kezdve számosan értékelték már az 1832. évi zalai reformjavaslatok jelentőségét, a szerzőség tekintetében azonban legfel

Zalaegerszeg egyik legrégebbi és leggazdagabb múltú középülete az úgynevezett "Kvártélyház", a Széchenyi tér 3-5. szám alatti, 1765-től 1928-ig, több fázisban felépített épülettömb, mely a 18-19. században a megyei tisztségviselők szálláshelyéül szolgált.

A 200 éve született Batthyány Lajos gróf, első felelős magyar miniszterelnök tiszteletére rendezett tudományos emlékülést Zalaegerszegen 2007. szeptember 12-én a Magyar Jogász Egylet Zala Megyei Szervezete, a Zala Megyei Területi Ügyvédi Kamara...

Batthyány Lajos gróf, első felelős magyar miniszterelnök, az 1848-49-es szabadságharc vértanúinak egyike a 19. század, sőt a mindenkori magyar történelem legkiemelkedőbb államférfijai közé tartozott, az utókor azonban - népszerűbb kortársaitól eltérően -

reformkori politikatörténet fontos forrását jelentik az egyes vármegyék országgyűlési követutasításai - az alap- és pótutasítások, valamint a követek időszaki és záró követjelentései. A követek nem fejthették ki szabadon saját politikai meggyőződésüket, h

Zala megye székhelye, Zalaegerszeg 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú város. Az esemény 120. évfordulója alkalmából - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának felkérésére - várostörténeti konferenciát szervezett a Zala Megyei Levéltár...

Deák Ferenc 1833 májusától 1848 áprilisáig Zala megye egyik követeként, 1848 júliusától 1849 januárjáig a zalaszentgróti választókerület, 1861-tál 1873-ig pedig Pest belvárosa képviselőjeként vett részt a magyar országgyűlés munkájában. Ez idő alatt...

Az archontológia olyan listákat vagy névsorokat jelent, "amelyek időrendben tartalmazzák egy adott tisztség (hivatal, méltóság) összes viselőjének nevét", valamint a tisztségviselés kezdő és záró dátumait. Kötetünk úttörő jellegű vállalkozás: az országban

Emlékalbumunk Deák Ferenc magánéletének és politikai tevékenységének egyes helyszíneihez kapcsolódva, településenként veszi számba a Haza Bölcsének, illetve családjának, rokoni és baráti körének, valamint szűkebb politikai környezetének ábrázolásait és re

Dokumentumkötetünk a magyar 2. hadsereg Don menti harcainak és tragédiájának 75. évfordulója alkalmából kíván emléket állítani a nagykanizsai 9. könnyű hadosztály Oroszországban hősi halált halt, eltűnt, fogságba esett vagy ...

A magyar királyi Honvédség csapatai 1939 márciusának második felében, a csehszlovák állam szétesését követően, kisebb harcok árán ismét birtokba vették a trianoni békeszerződés következtében elcsatolt Kárpátalját.

Amikor a magyar királyi honvédség alakulatai az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés értelmében megkezdték Észak-Erdély és a Székelyföld birtokbavételét, a 2. hadsereg III. hadtestének kötelékébe tartozó ...

Zala megye ősi, nemesen egyszerű címerét - mely egyike Magyarország legrégebbi területi önkormányzati jelképeinek - rendkívül változatos formákban ábrázolták és írták le az elmúlt évszázadok során. Pecsétjének használatáról, illetve címerének színeiről a

Németh Lászlónak, a Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársának többéves kutatása eredményét tartja kezében a tisztelt olvasó. Olyan történeti forrásokat tár Önök elé, mely a zalai zsidóság társadalomtörténetének közel 150 évét...

"Az vagyok, akinek megismertetek: dacos, igazságokért vérző, szókimondó, aki sohasem lesz hozzátok hűtelen. Ma is az a célom, hogy a mezők népe ne lehessen a tervtelen gazdaság prédája. Ma is az a jelszavam, ami a múltban: szabadság, jog, munka, föld, ken

Kötetünk tanulmányai és forrásközleményei Zala megye történetének újabb, mindeddig ismeretlen fejezeteit dolgozzák fel a 15. századtól napjainkig terjedő időszakból. A 17 szerző (levéltáros és történész) 18 munkáját három tematikai...

Együttélés és kirekesztés címmel rendezett 2004. április 18-án, Zalaegerszegen a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Zala Megyei Levéltár tudományos történeti konferenciát a holocaust 60. évfordulója alkalmából. A szervezők szándéka szerint...

Jelen kötet a „Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között" című forráskiadványunk második része, amelynek első kötete 2006-ban látott napvilágot. Az első az 1918 és 1931 közötti évekből,...

"Déli 12 órakor nagy tömeg lepte el az állomásra vezető utat Zalaegerszegen. A diadalkapu körül virágos botokkal árvalányhajas cserkészek húztak kordont, majd iskolások és a lakosság sokasága állt hosszú sorfalat a városba vezető utcán.