Zala megye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. című sorozatunk első kötetét tartja kezében az olvasó. Megyénk közgyűléseinek és törvényszékeinek a jegyzőkönyvei a mai Magyarország területén a legkorábbiak közé tartoznak, 1555-ből maradtak fen

Kötetünk Zala megye 1944 október és 1947 szeptembere közötti történetének legjellemzőbb epizódjait próbálja meg a közölt dokumentumok segítségével bemutatni.

Zala megye közgyűlési jegyzőkönyvei regesztáinak második kötete az 1611 és 1655 közötti közgyűlési és törvényszéki bejegyzéseket tartalmazza. E feljegyzések a megye és a régió történetének fontos adatbázisai...

Kötetünkben mindazokat a történeti forrásokat felvettük, amelyek 1956. október 23-tól, az eseményekkel egyidőben születtek, továbbá mindazon iratokat, amelyek november 4-i szovjet megszállást követően a forradalom...

A Zala Megyei Levéltár kiadványsorozatának, a Zalai Gyűjteménynek ezen újabb tanulmánykötete, a XIII. századtól egészen a XX. század közepéig kíséri végig a Kedves Olvasót, felvillantva Zala megye történetének egy-egy, a legújabb kutatások által feltárt e

A kötetben szereplő dokumentumokkal átfogóan, tematikai megkötöttség nélkül próbáljuk meg bemutatni Zala megye politikai, társadalmi és gazdasági életének átalakulását 1947 és 1956 között. A mű mind formai...

Kötetünk tanulmányai és forrásközleményei Zala megye történetének újabb, mindeddig ismeretlen fejezeteit dolgozzák fel a 15. századtól napjainkig terjedő időszakból. A 17 szerző (levéltáros és történész) 18 munkáját három tematikai...

Zala vármegye közgyűlési jegyzőkönyvi regesztáinak (magyar nyelvű tartalmi kivonatainak) harmadik kötete az 1656 és 1716 közötti megyei közgyűlések és törvényszékek bejegyzéseit tartalmazza. E hat évtized nemcsak Zala megye, de az ország történetének is e

Az archontológia olyan listákat vagy névsorokat jelent, "amelyek időrendben tartalmazzák egy adott tisztség (hivatal, méltóság) összes viselőjének nevét", valamint a tisztségviselés kezdő és záró dátumait. Kötetünk úttörő jellegű vállalkozás: az országban

Forrásgyűjteményünk válogatott dokumentumok segítségével mutatja be a polgárosodás 1867 és 1918 között lezajlott folyamatát Zala megye két központi szerepkört betöltő településén, Zalaegerszegen és Nagykanizsán.

Zala megye középkori és kora-újkori történetének legfontosabb forrásai az oklevelek. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára jelen állaimban 438 db Mohács előtti oklevelet őriz. Szent Istvánnak a zalavári apátság alapításira vonatkozó...

Németh Lászlónak, a Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársának többéves kutatása eredményét tartja kezében a tisztelt olvasó. Olyan történeti forrásokat tár Önök elé, mely a zalai zsidóság társadalomtörténetének közel 150 évét...

Deák Ferenc 1833 májusától 1848 áprilisáig Zala megye egyik követeként, 1848 júliusától 1849 januárjáig a zalaszentgróti választókerület, 1861-tál 1873-ig pedig Pest belvárosa képviselőjeként vett részt a magyar országgyűlés munkájában. Ez idő alatt...

"...Ott állok a templomtéren mozdulatlanul, nézem a szobrot, melyet a hősöknek emeltek azok, akik talán holnap halnak meg a szabadságért. ...A szobor nem művészi munka. Nem világhírű alkotás, de nekünk többet ér, mint Dárius minden kincse. A frissen épít

"Nem kevés fájdalommal kintelenítünk ezen utolsó romlásunkban az Felséges Consiliumhoz, mint szegényeknek pártfogójához folyamodnunk a végett tudniillik: hogy valamint már ennekelőtte nem ugyan az T. N. Vármegyének akarattya ellen, sőtt kegyes adott tanát

"Déli 12 órakor nagy tömeg lepte el az állomásra vezető utat Zalaegerszegen. A diadalkapu körül virágos botokkal árvalányhajas cserkészek húztak kordont, majd iskolások és a lakosság sokasága állt hosszú sorfalat a városba vezető utcán.

Zala megye székhelye, Zalaegerszeg 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú város. Az esemény 120. évfordulója alkalmából - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának felkérésére - várostörténeti konferenciát szervezett a Zala Megyei Levéltár...

reformkori politikatörténet fontos forrását jelentik az egyes vármegyék országgyűlési követutasításai - az alap- és pótutasítások, valamint a követek időszaki és záró követjelentései. A követek nem fejthették ki szabadon saját politikai meggyőződésüket, h