Nincs termék a kosárban!
Az MTI életének 1945 és 1948 között, a "fordulat évéig" tartó rövid szakaszának áttekintése izgalmasan sokoldalúan egészíti ki az úgynevezett "koalíciós korszakra" vonatkozó, még mindig ...
A kisenciklopédia 135 szócikkben veszi sorra ábécérendben a legfontosabb közgazdaságtudományi, gazdasági, szociológiai, antropológiai, politikatudományi, jogi, politológiai, médiakutatási, munkatudományi...
A mûelemzés és mûkritika apró "kézikönyvében" író szól írókról, az olvasás lényegérõl és örömérõl. Egy eredetileg filozófusnak készülõ író filozófikus írókról, író filozófusokról. Egy író, aki mindig meséket, mítoszokat...
A történelem, a történetírás folytonossága mellett értelmezhető úgy is, hogy folyamatos és folytatódik a történet, amelyet elmond, történészi mesterségének fél évszázados története.
A szerző e művében a jelenlegi globális válságról fejti ki az elméleti alapoktól indulva, egyszersmind a korábbi válságok tanulságait is figyelembe vevő álláspontját.
Manapság egyre határozottabb alakot ölt az a felismerés, hogy az oktatás a társadalmi egyenlőtlenségek, egyúttal az esélyek elosztásának legfőbb terepe. A Fővárosi Levéltárban 2002-ben megtartott konferencia előadásai...
A lakbérsztrájk, illetve annak szélsőséges, házrombolásban is megmutatkozó változata csak egy rövid epizód volt a lakásínséggel küzdő Budapest életéhen. A kérdésben érintett, egyébként meglepően széles társadalmi réteg ...
E könyv a történeti választási szakirodalomban eddig jellemző esettanulmányok helyett az adott terület (Budapest) választói magatartását nem egy időpontban, hanem egy egész korszakban vizsgálja, és ...
Jelen tanulmánykötet Pest, Buda és Óbuda egyesítésétől kezdve napjainkig követi nyomon a fővárosi törvényhatósági, tanácsi és önkormányzati választásokat.
Umbrai Laura monográfiája a budapesti hulladékügy technikatörténeti, gazdaságtörténeti, városigazgatási és társadalompolitikai vetületeinek feltárása a 19. század közepétől a ...
A városról, városfejlesztésről, várospolitikáról szóló közbeszéd egyfajta mércének tekinti a dualizmus korának Budapestjét. Ekkor alakult ki Budapest máig vonzó arculata, értékes városképe.
A mű időrendben halad előre, miközben sokszor egy-egy nagyobb téma részletezése köré csoportosítja mondanivalóját. Ilyen az Erzsébet híd felépítése, a 4-es metró sorsa, vagy a parkolás gondja.