Nincs termék a kosárban!
A Budapesti Negyed e száma Budapest jövőjét kívánja megmutatni azoknak a szakembereknek a szemével, akik egy Budapesti Városfejlesztési Koncepció és Program kialakításán dolgoznak.
Budapest Főváros Levéltára 2009-ben indította útjára építészettel és építészekkel foglalkozó sorozatát, amely Budapest neoreneszánsz építészetétől Kós Károlyon át Ybl Miklósig ívelt.
A 2014 novemberében Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelent Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (szerkesztők: Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin) könyv sikere továbbgondolásra késztette az alkotók egy csoportját.
Hosszú időn át fennállott, ám - ennek következében is - számos átalakuláson átment intézmények esetében sokszor nem könnyű feladat létrejöttük időpontjának meghatározása.
Jelen kötet közel egy év során készült, Budapest Főváros Levéltárában őrzött hangulatjelentéseket foglal magába, amelyeket az idősíkon (1988 októbere-1989 októbere) kívül a tematika fog össze szerves egésszé.
Budapest Főváros Levéltára és a Budapesti Történeti Múzeum közös kiadásában a budai mészároscéh egyedülálló középkori forrásanyagát tarthatja kézben a Tisztelt Olvasó.
A szerkesztők az 1956. november 8-a és 1957. május 27-e között megtartott ülések dokumentumait teljes terjedelmükben, szöveghűen, de a helyesírási és gépelési hibákat - a jobb olvashatóság kedvéért - javítva közlik. Jelen kiadvány tulajdonképpen az 1990-e
Noha Erzsébetről sokan sokfélét írtak, a kutatások során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy kultuszának csak a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tartó aspektusai vannak kidolgozva....
Kövér György kutatási területének alapkérdései, az intézmények (a magánbankházaktól a részvénytársasági nagybankokon és jegybankügyön keresztül a nemzetközi konzorciumokig) és a kulcsszereplők...
Minden bizonnyal nemcsak a magyar medievisztikában tevékenykedők számára közismert tény, hogy Kubinyi Professzor Úr munkásságának jelentős részét tették ki Budapest középkori históriájával foglalkozó művei...
A kiállítás és az annak anyagából született kötet nem Kasztner Rudolfot és munkatársait állítja a középpontba, hanem a menekülőket: tíz fővárosi személy életét, sorsát mutatja be, akik vagyonuk és kapcsolataik...
A 18. század, ezen belül az országgyűlések története a magyar történettudomány kevésbé kutatott területei közé tartozik, azért is örvendetes Nagy János 1751. évi országgyűlésről írt, hiánypótló munkájának megjelenése, ...
A fővárosi hatalmi elit tagjainak vizsgálatát azért tartja a szerző rendkívül fontosnak, mivel egyrészt közvetve vagy közvetlenül az ország fővárosának társadalmi, gazdasági, kulturális életét irányították, másrészt az...
A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.
Közelmúltunk történetének vitatott alakja Imrédy Béla. Kiváló pénzügyi szakembernek, az angol orientáció hívének tartották, de miniszterelnökként Berlinben tett látogatásáról, mint a németekkel való szoros együttműködés...
Az első olvasásra talán meghökkentő cím nem csupán a figyelemfelkeltést szolgálja: olyan jelentéseket tartalmaz ugyanis a kötet, amelyek az Állami Egyházügyi Hivatal számára készültek, de nem "arc nélküli"...
A több mint 600 oldalas monográfia az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás egyik legismertebb és legfontosabb büntetőeljárását, a Tóth Ilona és társai ellen folytatott pert tárgyalja.