Nincs termék a kosárban!
Az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. kötete a mindennapi és ünnepi térhasználattal, a városi tér szimbolikájával, identitásformáló szerepével, a felette gyakorolt hatalom és felügyelet körüli konfliktusokkal ...
Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége 2017-ben rendezte meg a VI. Magyar Várostörténeti Konferenciát, amely a „Város – liget – köztér – szórakozás” címet viselte.
2015 novemberében rendezte meg Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége a Városok és természeti erőforrások című konferenciáját.
2015 novemberében rendezte meg Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége a Városok és természeti erőforrások című konferenciáját. Jelen kötetben a tanácskozáson...
Évkönyvünk VIII. kötetének írásai - az előző kötethez hasonlóan - a 2011 novemberében megrendezett III. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapulnak, az Uralkodói, fejedelmi udvari jelenlét és a városok...
Évkönyvünk VII. kötetének írásai a 2011 novemberében megrendezett III. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapulnak, az Uralkodói, fejedelmi udvari jelenlét és a városok Erdélyben a középkorban és a kora...
Évkönyvünk IX. kötete a IV. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapul, amelyet az Urbs szerkesztőségének közreműködésével Budapest Főváros Levéltára rendezett 2013 novemberében Normák, normakövetés...
Várostörténeti tanulmányok
A várostörténet híd a város múltja és a város jelene között. Mindaz, amivel a várostörténész foglalkozik, a ma élő városlakók számára örökség, a szó legtágabb értelmében véve. Igaz, sok múlik azon, hogy a város lakói...
Jelen kiadvány egy olyan hiánypótló mű, és egyúttal tisztelgés az elődök előtt, amely eredeti dokumentumok összegyűjtésével és közreadásával betekintést nyújt városrészünk múltjába.
A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.
Ki gondolná, hogy a jól ismert, Krúdy Gyula által megörökített óbudai Kiskocsmák története nem a boldog békeidőkben kezdődik, hanem gyökereik mintegy száz évvel korábbra nyúlnak vissza?
A 18. század, ezen belül az országgyűlések története a magyar történettudomány kevésbé kutatott területei közé tartozik, azért is örvendetes Nagy János 1751. évi országgyűlésről írt, hiánypótló munkájának megjelenése, ...
Történelmi szempontból fontos, hogy a magyar kutatók is megismerhessék azoknak a magyar provenienciájú - a mindenkori magyar közigazgatás alatt keletkezett - irategyütteseknek a sorsát és állapotát, amelyek a trianoni határon kívül rekedtek és ez idáig...
A 19. század 20-as éveitől kezdve Magyarországon a nemzet került a gondolkodás és a közbeszéd középpontjába. A viták nemcsak az országgyűlésen és más politikai fórumokon zajlottak.