A szőlőhegyek, mint a városok mezőgazdasági művelés alá vett külterületei, nyilvántartásuk, a műveltetés menete, valamint a bortermelés és borforgalmazás szerepe, és az ahhoz kapcsolódó várospolitikai-gazdasági kérdések mind olyan témák, amelyekre a várostörténeti kutatások ezidáig kevéssé fókuszáltak, így a kötet egyúttal kísérlet a szőlő, a bor és a városok múltjának újszerű bemutatására. A közölt esettanulmányok témái térben és időben szerteágazóak, a kötet egésze ennek ellenére megkísérel átfogó képet adni a Kárpát-medence városai és borvidékei (Pozsonytól Egerig, Budától Szabadkáig, Tokaj-Hegyaljától Arad-Ménesig) és a szőlő, bor sokrétű kapcsolatáról a középkortól a 20. század második feléig, egyúttal kiindulópontjai lehetnek további ilyen irányú várostörténeti kutatásoknak.

Tartalom

Előszó
A SZŐLŐMŰVELÉS, BORTERMELÉS, BORFORGALMAZÁS SZEREPE A VÁROSOK ÉLETÉBEN
Simon Katalin: Kocsmák és borok a jog útvesztőjében A termelői bormérés és a borforgalmazás kérdése a városegyesítés előtti Pest-Budán és Óbudán
Géra Eleonóra: A borok városa, a város bora Budai városi szőlők a 18. század elején
Berecz Anita: „Az Egyház áldozik a haza javáért imát és dézsmát” Az 1854. évi egri örökváltsági szerződés
Gulyás László Szabolcs: Egy szőlőtől a kánonjogig Bártfa város hegyaljai szőlőpere (1486-1496)
Tózsa-Rigó Attila: A szőlő, a bor és a város Borértékesítés a 16. századi Pozsony költségvetésében
Hídvégi Violetta: Parragh Gábor (1822-1885), a magyar bor „napszámosa”
Kovács Gergely: Présházak a Turul alatt: a szőlő- és borkultúra továbbélése és változásai a tatabányai szénmedencében
Mód László - Simon András: Arad és a Ménes-magyarádi borvidék kapcsolata
Szlávics Károly: A szőlők területe, rendezése és őrzése Szabadka szabad királyi város területén
Herédi Attila: Egy borvidék végnapjai A kőbányai szőlőkultúra felszámolása a 19. század végén
Pecsők László: Kőbánya - borvidékből a sörgyártás fellegvára
Pakó László: Bor, kocsma és emberölések a kora újkori Kolozsváron
Fábián Borbála: „Igyunk sógor mert Baján még van jó bor.” A Bajai Gyíimölcsészeti Egyesület szerepe a bajai szőlőművelés és borkultúra történetében
Gaucík István: A pozsonyi szőlöművelők önszerveződése a 19. század második felében
PilkhofFer Mónika: Présházból nyaraló. A filoxéra hatása a pécsi Mecsekoldal építészetére
Kemecsi Lajos: Város és bor szabadtéri múzeumi kiállításban
Műhely
Nagy Ágnes: Ingatlanfejlesztés a lakásreform-mozgalom jegyében Egy lágymányosi reformtömb kiépülése 1910 körül
Molnár Almos: A főváros illemhelyei a 19. században
Recenziók
Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között
Budapest, 2021. Budapest Főváros Levéltára. 320 p. Ismerteti: Ferkai András
György Eszter: Köztes terek. A rendszerváltás utáni nyócker identitása Budapest, 2021. L’Harmattan. 250 p. Ismerteti: Kovács András Patrik
Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig Budapest, 2020. Budapest Főváros Levéltára. 300 p. Ismerteti: Géra Eleonóra
Naplók az óvóhelyről. Budapest civil szemmel Szerk. Bank Barbara - Mihályi Balázs - Tóth Gábor Budapest, 2021. Nemzeti Emlékezet Bizottsága. 630 oldal Ismerteti: Tárnái Eszter
Géra Eleonóra: Budai úrinők romlakásban Levelek a Fény utcából 1944-1947. Budapest, 2020. Budapest Főváros Levéltára - Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. 241 p. Ismerteti: Kovács Kristóf
A Liget - egykor. Szerk. Brunner Attila - Perczel Olivér Budapest, 2021. Budapest Főváros Levéltára. 163 p. Ismerteti: M. Szilágyi Kinga
Abstracts
Resíimee
Table of Contents
Inhaltsverzeichnis
E számunk szerzői

Oldalszám: 499

Kiadási év: 2022