Nincs termék a kosárban!
A Budapesti Negyed e száma Budapest jövőjét kívánja megmutatni azoknak a szakembereknek a szemével, akik egy Budapesti Városfejlesztési Koncepció és Program kialakításán dolgoznak.
Ybl Miklós születésének bicentenáriuma a 2014. évben alkalmat adott, hogy az életművet különböző szempontok szerint újra áttekintsük. Budapest Főváros Levéltára - Ybl tervhagyatékának őrzője - együttműködve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Budapest Főváros Levéltára 2009-ben indította útjára építészettel és építészekkel foglalkozó sorozatát, amely Budapest neoreneszánsz építészetétől Kós Károlyon át Ybl Miklósig ívelt.
A 2014 novemberében Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelent Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (szerkesztők: Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin) könyv sikere továbbgondolásra késztette az alkotók egy csoportját.
Hosszú időn át fennállott, ám - ennek következében is - számos átalakuláson átment intézmények esetében sokszor nem könnyű feladat létrejöttük időpontjának meghatározása.
A három város 1873-ban történt egyesítését övező egykorú megnyilvánulások és a későbbi pompás ünnepségek némileg félrevezetőek. Elfeledik ugyanis azt a tényt, hogy a budapesti történések...
Budapest Főváros Levéltára és a Budapesti Történeti Múzeum közös kiadásában a budai mészároscéh egyedülálló középkori forrásanyagát tarthatja kézben a Tisztelt Olvasó.
A szerkesztők az 1956. november 8-a és 1957. május 27-e között megtartott ülések dokumentumait teljes terjedelmükben, szöveghűen, de a helyesírási és gépelési hibákat - a jobb olvashatóság kedvéért - javítva közlik. Jelen kiadvány tulajdonképpen az 1990-e
Noha Erzsébetről sokan sokfélét írtak, a kutatások során egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy kultuszának csak a szélesebb közönség érdeklődésére is számot tartó aspektusai vannak kidolgozva....
Kövér György kutatási területének alapkérdései, az intézmények (a magánbankházaktól a részvénytársasági nagybankokon és jegybankügyön keresztül a nemzetközi konzorciumokig) és a kulcsszereplők...
Minden bizonnyal nemcsak a magyar medievisztikában tevékenykedők számára közismert tény, hogy Kubinyi Professzor Úr munkásságának jelentős részét tették ki Budapest középkori históriájával foglalkozó művei...
A 19. század 20-as éveitől kezdve Magyarországon a nemzet került a gondolkodás és a közbeszéd középpontjába. A viták nemcsak az országgyűlésen és más politikai fórumokon zajlottak.
Történelmi szempontból fontos, hogy a magyar kutatók is megismerhessék azoknak a magyar provenienciájú - a mindenkori magyar közigazgatás alatt keletkezett - irategyütteseknek a sorsát és állapotát, amelyek a trianoni határon kívül rekedtek és ez idáig...
A 18. század, ezen belül az országgyűlések története a magyar történettudomány kevésbé kutatott területei közé tartozik, azért is örvendetes Nagy János 1751. évi országgyűlésről írt, hiánypótló munkájának megjelenése, ...