Egy elképzelés vélt és valós külföldi forrásai, hazai fogalmi háttere és politikai közege.

A szakmai közvélemény jó ideje a köznemesség ideológusaként tartotta számon Kézai Simont. Való igaz, hogy az általa írt Gesta Hungarorumban tűnik fel a fegyverforgató férfiakból álló ősi hun-magyar communitas elképzelése, mely idővel a hazai nemesség önmeghatározásának elsődleges viszonyítási pontjává vált. A magyarországi rendek és az országgyűlés késő középkori történetét egyre jobban megismerve immár aligha tűnik tarthatónak az az elképzelés, mely a közösségi cselekvésre kész 13. század végi "köznemesség" számára írt programot olvasott ki Simon mester gestájából. E következtetés régóta esedékes levonására azonban csak úgy nyílik mód, ha utánanézünk: kik mozdíthatták elő a mű megírását, mely társadalmi körből kerültek ki, és a szerző közvetítésével milyen politikai javaslatokat sugalltak. E feladatok elvégzése, illetve Kézai szerzői arcélének pontosabb megrajzolása szükségessé tette a gestaíró vélt külföldi forrásainak és kompilátori módszereinek felülvizsgálatát, a 13. századi hazai krónikák sor- és időrendjének átszabását, valamint Szűcs Jenő eszmetörténészi munkásságának újraértékelését.

Tartalom

BEVEZETÉS
PROLEGOMENA
Limoges-i János: Morálé somnium Pharaonis. Egy „uralkodótükör” vélelmezett magyar vonatkozásai és valódi jelentősége
A magyarországi kormányzat mint a régimén mixtum példája Admonti Engelbertnél (1290-es évek eleje)
Az úgynevezett Pécsi egyetemi beszédek egyik forrásáról (Az arisztotelészi inspirációjú politikai elmélet lehetőségei Magyarországon a 13. század második felében)
THESIS: STUDIA KÉZAIANA
Accessus: Szűcs Jenő útja az eszmetörténetig és a Kézai-tanulmány helye az életműben
Olvasta-e Kézai Simon mester Aquinói Szent Tamást?
A magyar jobbágyok eredete Kézai Simon szerint: az értelmezés lehetőségei és zsákutcái
Az elmélet római jogi gyökereinek tárgyalása a hazai szakirodalomban 1973-ig
A „francia szál” megjelenése: Szűcs Jenő nagy Kézai-tanulmányának értékelése
Újabb utak és tévutak a téma hazai kutatásában
Függelék 1. „Közösségi”kormányzat és monarchia Kézai Simon szerint. Gerics József értelmezésének bírálata
Függelék 2. A felkoncolás székely, avagy kun gyakorlata és Kézai művének 7. fejezete, valamint az utóbbi szöveg értelmének módosulása a 15-16. századfordulóján
Függelék 3. A Vita Karoli Magni és Anonymus Deér József által feltételezett szövegkapcsolatai
Terminológiai keretek. A nemesség testületi jellegének formálódása a nemesítő oklevelek szóhasználatának tükrében (1235-1290)
Terminológiai keretek. Duces,principes, capitanei: kulcsfogalmak a hazai okleveles gyakorlatban, illetve történeti irodalomban Kézai előtt és a gestában
Duces,principes (és primates) használata a 11-12. században
Az oklevelek és törvények
Az elbeszélő források
A „hosszú 13. század” (1180/1-1310)
Az oklevelek
A dux használata
Principes és capitanei
Elbeszélő források
A kisebb elbeszélő források
P. mester gestája: dux, princeps és változataik
A krónikakompozíció 13. századi rétegei és azok terminológiája
Duces,principes, capitanei Kézai Simon gestájában
Kézai Simon „köznemesi ideológiája” és a IV. László-kori politika valósága. A gesta politikai és társadalmi közegének országos és helyi szintjei
Nádorválasztás Kézai Simon Gesta Hungaroruméban: a terminológiai alapok
Kézai gestájának rendeltetése és datálása
A nádori tisztség betöltésének módjai és a „nagypolitika” működése (1277-1290)
Kézai „köznemesi ideológiája” és a IV. László-kori politika valósága
Kitekintés: Kézai Simon mint a magyar történelem kompilátora
A gesta helyi közege: Básztélyi Rénold kapcsolatrendszere
Függelék 1. Kézai Gesta Hungarorumának kézirata és a neki tulajdonított oklevelek
Függelék 2. A Kézai gestájának hatására utaló első jelek
A „nemzet” kérdése: Kézai Simon nézeteinek valós és képzeletbeli dichotómiája
Gens, natio, missitalius, púra Hungaria: „etnikai” kulcsfogalmak Kézainál
A „társadalom” és a nemesi „nemzet” dichotómiája Kézainál?
Függelék. Vazul „nője”, avagy két párhuzamos krónikahely értelmezése
Discessus: Szűcs Jenő mint eszmetörténész és mint filológus: a Kézai-tanulmány tanulságai
APPENDIX
Nagy Károly Keleten: Egy legenda keletkezési mechanizmusai
Nagy Károly valós keleti kapcsolatai a 9. századi frank források fénytörésében
A legenda kialakulásának első jelei (10-11. század)
A legenda „alapszövege”: a Descriptio tartalma, kéziratai, kora és rendeltetése
A Descriptio 12. századi hatástörténetének kérdése: mikortól vált fontossá a szöveg?
Az áttörés kora (1170 k. - 1230 k.) és a keleti út legendájának „bevonulása” a 13. század középső harmadának nagy történeti összegzéseibe
Összegzés és kitekintés
OLVASMÁNYJEGYZÉK
Források
Szakirodalom
MUTATÓ

Oldalszám: 685

Kiadási év: 2023