Lehetetlen küldetés? Vajon van esélye a jezsuita rendnek a 16. század végi és a 17. századi Erdélyben, Európa felekezetileg legtarkább országában a szilárd megtelepedésre? Az erdélyi hatalom ugyanis nem egyformán mért a sokféle vallás között, a katolikusok a Báthori-fejedelmek időszakát leszámítva mindig hátrányos megkülönböztetésben részesültek. Az ellenszenv leginkább a jezsuita rendet sújtotta, akik a leghatékonyabban képviselték a megújuló katolicizmus eszméit Európában és a tengeren túl. A rend a 16. század végén túlságosan nagy lendülettel, a helyi viszonyokkal nem sokat törődve próbálta a lábát megvetni Erdély földjén, majd a kudarcból okulva a következő században csendesebben és bölcsebben kezdték újra a munkát. A kötet tizenkét tanulmánya ezeket a folyamatokat vizsgálja. A szerző legújabb könyvében sokéves forrásfeltáró munka eredményeképp számos kérdésben pontosítja és árnyalja a jezsuiták erdélyi és tágabban magyarországi működésével kapcsolatos ismereteinket.

Tartalom

Bevezetés
A jezsuita rend a 16. századi Magyarországon
Egyetem volt-e a kolozsvári „Báthory-egyetem”?
Pázmány Péter katolizálásának kérdéséhez
Magyar nyelvű prédikáció a Collegio Romanóban 1608-ban
Egy aposztata jezsuita az inkvizíció börtönében
Dobokay Sándor SJ önéletrajzi feljegyzései (1620)
A homonnai jezsuita kollégium (1615-1619)
Jezsuita misszió Karánsebesen (1625-1642)
A katolikus Enyedi-cáfolat hátteréhez
Az udvarhelyi „Missio Siculica” kezdetei az 1650-es években
Bzensky Rudolf jezsuita történetíró és az erdélyi örmények
Jezsuita tartományfőnöki vizitáció Erdélyben (1699)
A dolgozatok eredeti megjelenési helye
Források és irodalom
Hely- és személynévmutató

Oldalszám: 286

Kiadási év: 2009