A kötet tanulmányai az Ibériai-félsziget történetének egy sajátos aspektusát, a kereszténység kérdését és a hosszasan megtelepedő, eretneknek nyilvánított irányzatok, így a priscillianizmus, az arianizmus, valamint a pogányság maradványainak továbbélését vizsgálják, ezek egymáshoz való viszonyát elemzik. Mindegyik vallási problémát elsősorban politikai vetületének kontextusában elemzi a szerző, a tanulmányokban kifejtett történeti kérdések azonban mindenekelőtt a VI-VII. századi vizigót államot állítják vizsgálódásaik középpontjába.
A szerző történész, hispanista, 1993 óta tanít egyetemen, először a Miskolci Egyetem, majd 2020-tól a Károli Gáspár Református Egyetem docense. Kutatási területei közé tartozik a vizigót államnak, a kora középkori egyháznak és a barbár államalakulatok történetének a vizsgálata. Az utóbbi évtizedben szakmai érdeklődése egy másik térség, az amerikai Mediterraneum területe felé is kiterjedt. Gyakori előadója hazai és nemzetközi konferenciáknak. Több külföldi egyetemen - többek között Siegen, Nápoly, Stockholm, Adana - volt vendégoktató, rendszeresen publikál, nemzetközi és hazai szakmai szervezeteknek egyaránt tagja.

Tartalom

ELŐSZÓ
VALLÁSOK ÉS ERETNEK NÉZETEK
Az arianizmus és a barbár államalakulatok
Priscillianus esete Maximus császárral és Ambrus püspökkel
Indulatok egy IV. századi perbe fogott eretnek körül.
A zsidóság helyzete a vizigót királyságban Rekkared (586-601) uralkodásának idején
A mozarab Toledo és Róma kapcsolata a Migetius-féle eretnekség tükrében
BIZÁNCI JELENLÉT ÉS A VALLÁS KÉRDÉSE
Bizánc és az Ibériai-félsziget kapcsolata Justinianus idején
Hermenegild bűne a megtérés?
Iohannes Biclarensis: Krónika
NEMESSÉG, PARASZTSÁG ÉS A VALLÁS
A nemesség és a VI-VII. századi hispaniai zsinatok
A népi vallásosság a VI-VII. századi Gallaeciában
Martinus de Braga: A parasztok okításáról
BIBLIOGRÁFIA
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ

Oldalszám: 206

Kiadási év: 2021