Valamivel több mint egy évtized írásait gyűjtöttem össze a tanulmánykötetben azért, hogy a tágabb olvasóközönség is megismerkedhessen kollegáim történelemértelmezéseivel. Mások hangján szólal meg tehát a múlt a könyvben, ám enyém a szelekció és az értelmezés felelőssége. A historiográfiának nem az életrajzi és faktográfiai műfaja vonzott, amikor történetírói történetek rekonstruálására, elemzésére és kritikájára vállalkoztam, hanem elsősorban a tudományos diskurzus foglalkoztatott. Az utóbbi néhány évtized magyar történetírásának mérvadó diskurzusai (diskurzustípusai) közül válogattam a terepszemle során, azokra fordítva több figyelmet, melyekkel kapcsolatban magam is tevékeny kutatóként vettem részt a munkában.
A sokféle történetírói interpretáció e könyvben olvasható megannyi interpretációjával szerettem volna bebizonyítani, hogy a történetírás olyankor (is) felettébb izgalmas intellektuális tevékenység, ha nem primer források alapján jeleníti meg a múltat, és persze akkor sem kevésbé érdekfeszítő, ha művelőit nem a közvetlen politikai hasznosulás vezeti diskurzusaik során.

Jó állapotú használt könyv.

Tartalom

Bevezetés
TÖRTÉNETÍRÁSUNK METSZETEKBEN
Történetírásunk bécsi korszaka
Történetírás és statisztika: kapcsolatuk forgandó sorsa
Történetírásunk az évezred fordulóján
A VÁROS ÉS A POLGÁR
A városbiográfia és a mikrotörténet
Mai várostörténet-írásunk: teljesítmény és irányzatok
Polgárság és középosztály a diskurzusok tükrében
A polgárosodás történeti problémája
A ZSIDÓSÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETI DILEMMÁI
Az asszimiláció fogalma a magyar társadalomtörténetben
A polgárosodás mint zsidó identitás
Erkölcstelen emancipáció” és „illuzórikus asszimiláció”
Diskurzusok a zsidókérdésről
A SZABADSÁG ÉS EGYENLŐTLENSÉG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE
Civil társadalom” kontra liberális állam a XIX. század végén
Nyugtalan századvég. Az agrárszocializmus új megközelítése
Könyörületesség, fegyelmezés, avagy a szociális gondoskodás genealógiája
A szociálpolitika első lépései hazánkban: Darányi törvényei
Társadalmi struktúrák és szociálpolitikai kihívások a két háború között
KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA KONCEPCIÓK
Történészviták hazánk Európán belüli hovatartozásáról
Érvek az elkanyarodás elmélete ellen
Hol tart ma a történészek régió-vitája?
A TÖRTÉNETÍRÓ IDENTITÁSA
A történész mint történelmi forrás
Kivándorlás és az amerikai magyarság sorsa
A magyar Sonderweg története
Emlékezés, narrativitás és a múlt
A tanulmányok eredeti megjelenési helye

Oldalszám: 303

Kiadási év: 2002