E könyv témája egy látszólag jól ismert nagypolitikai esemény, az 1867-ben végbement rendszervál­tás. Ezúttal azonban új megvilá­gításban tárul az olvasó szeme elé a magyar történelem ezen szelete. A személyes élmények, az indula­tok és a remények, valamint a po­litikai fordulatot kísérő jelképek elemzésén keresztül nyerhetünk bepillantást az osztrák-magyar ki­egyezés körüli évek történéseibe, ritkán vizsgált vagy egyenesen a szerző által feltárt dokumentumok segítségével. Híres, illetve mára már elfeledett művészi ábrázolások (festmények, zeneművek, szobrok, irodalmi alkotások) és állami felségjelvények sorsa kapcsán látunk bele a kiegyezéssel létrejött politikai rendszer ellentmondásokkal terhelt működésébe, és lehetünk részesei az akkoriban politizáló és alkotó értel­miség máig ható vitáinak. A szerző nemcsak az ismert politikusok és művészek közéleti magatartásával foglalkozik, de felvillantja magánéletük hol humoros, hol tragikus momentumait is. Időnként pedig ugyancsak szót kapnak a könyv lapjain a nagy emberek és fontos események hátterében meghúzódó hétköznapi szemtanúk.

Tartalom

BEVEZETÉS
Annus mirabilis? Annus horribilis?
I.    DILEMMÁK
Megbocsátás, elhallgatás, együttműködés. Az 1867-es rendszerváltás és a múlt öröksége
Arany János Hamletiének egy lehetséges politikatörténeti kontextusa
Liszt Ferenc és a politikai átalakulás Magyarországon 1867 után
II.    JELKÉPEK
1867 szimbolikus világa. A dualista állam önreprezentációja a magyarországi nyilvánosságban
Deák Ferenc írásban és képben. Miként ábrázolható a kiegyezés?
Árpád a Parlamentben. Munkácsy Mihály esete a tudománnyal és a politikával
III.    OLVASATOK
Deák Ferenc levelei a francia nagykövetségen
Egy angol nevelőnő levelei a kiegyezés korából
„Az Ön Deákján tanul a mi nemzedékünk”. Kónyi Manó és a Deák Ferenc beszédei
Irodalom
Illusztrációk jegyzéke
Névmutató

Oldalszám: 211

Kiadási év: 2018