reformkori politikatörténet fontos forrását jelentik az egyes vármegyék országgyűlési követutasításai - az alap- és pótutasítások, valamint a követek időszaki és záró követjelentései. A követek nem fejthették ki szabadon saját politikai meggyőződésüket, h

Emlékalbumunk Deák Ferenc magánéletének és politikai tevékenységének egyes helyszíneihez kapcsolódva, településenként veszi számba a Haza Bölcsének, illetve családjának, rokoni és baráti körének, valamint szűkebb politikai környezetének ábrázolásait és re

Deák Ferenc 1833 májusától 1848 áprilisáig Zala megye egyik követeként, 1848 júliusától 1849 januárjáig a zalaszentgróti választókerület, 1861-tál 1873-ig pedig Pest belvárosa képviselőjeként vett részt a magyar országgyűlés munkájában. Ez idő alatt...

Együttélés és kirekesztés címmel rendezett 2004. április 18-án, Zalaegerszegen a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Zala Megyei Levéltár tudományos történeti konferenciát a holocaust 60. évfordulója alkalmából. A szervezők szándéka szerint...

Zala megye székhelye, Zalaegerszeg 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú város. Az esemény 120. évfordulója alkalmából - Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának felkérésére - várostörténeti konferenciát szervezett a Zala Megyei Levéltár...

"...Ott állok a templomtéren mozdulatlanul, nézem a szobrot, melyet a hősöknek emeltek azok, akik talán holnap halnak meg a szabadságért. ...A szobor nem művészi munka. Nem világhírű alkotás, de nekünk többet ér, mint Dárius minden kincse. A frissen épít

"Déli 12 órakor nagy tömeg lepte el az állomásra vezető utat Zalaegerszegen. A diadalkapu körül virágos botokkal árvalányhajas cserkészek húztak kordont, majd iskolások és a lakosság sokasága állt hosszú sorfalat a városba vezető utcán.

Zala megye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1555-1711. című sorozatunk első kötetét tartja kezében az olvasó. Megyénk közgyűléseinek és törvényszékeinek a jegyzőkönyvei a mai Magyarország területén a legkorábbiak közé tartoznak, 1555-ből maradtak fen

Az 1997. november 10-én Székesfehérvárott megtartott Prohászka-konferencia anyaga.

Vázlat a parasztok, a kereskedők és az iparosok életmódjáról a 6-18. századi Keletközép-Európában.

A kutatás tárgyának térbeli keretei megegyeznek a királyi Magyarország, azaz a török hódoltságtól északra fekvő, egyre szűkülő országrész határaival.

A 764 szócikk segítheti a kutatókat, örömet szerezhet a lokálpatriótáknak, eligazíthatja a tanulni vágyókat.

Mindszenty József veszprémi püspök a nyilasok fogságában töltött közel öt hónap után, 1945. április 20-án tért vissza székvárosába. Útja során Veszprém és Zala megye plébánosaitól értesült egyházmegyéje ...

A Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága 2014 augusztusában konferenciát szervezett „Szerzetesrendek a veszprémi egyházmegyében” címmel. Az ott elhangzott előadások alapján született meg ez a tanulmánykötet,...

Clementis János nem csupán szolgálatával, prédikátori és esperesi működésével, hanem a kivételes egyháztörténeti forrásnak tekinthető naplófeljegyzéseivel is szolgálta egyházát, hiszen kézirata nemcsak ...

A 2014 novemberében Budapest Főváros Levéltára kiadásában megjelent Ybl-épületsorsok az Unger-háztól a Kálvin térig (szerkesztők: Hídvégi Violetta - Marótzy Katalin) könyv sikere továbbgondolásra késztette az alkotók egy csoportját.

Budapest Főváros Levéltára 2009-ben indította útjára építészettel és építészekkel foglalkozó sorozatát, amely Budapest neoreneszánsz építészetétől Kós Károlyon át Ybl Miklósig ívelt.

A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.

Jelen kötet célja a „Schwábische Türkei" központjában fekvő Bony-hád, és az ahhoz közeli települések területéről - kiemelve Tolna megyét és a történeti Völgységet3 - málenkij robotra elhurcolt német ajkú lakosság viszontagságainak bemutatása.

Az olvasó a bátaapáti születésű, élete során töretlenül Bonyhádhoz és a Völgységhez kötődő neves helytörténész, gimnázium igazgató és szakfelügyelő, dr. Kolta László önéletrajzi írásait és ....

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.

E sorozat köteteiben mindazon levéltári források helyet kapnak, amelyek 1301. január 1. és 1387. március 30. között keletkeztek, s az Anjou-kori Magyarország területére vonatkoznak.