A rendkívül értékes kiadvány "közérdekű", élményszerű része az MP3 zenefájlokat és videofájlt tartalmazó CD-melléklete. A nyomtatvány java része a Lőrincrévéről áttelepült két adatközlő dallamait tartalmazó kotta, ami a hangfelvételekkel együtt...

Ez az írás nem szüleimről, hanem a pilismaróti, általánosabb vonatkozásaiban a magyar parasztságról szól. annak hagyományokkal teli világáról, amelyben őseim, sőt gyermekkoromban magam is benne éltem.

A rendszerváltás után két erdélyi kutató, Seres András és Szabó Csaba munkájaként jelent meg a „Csángómagyar daloskönyv” című monumentális kötet, amely 390 moldvai magyar népdalt tartalmaz. 7 500Ft

Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának fő műve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. Kutatási eredményeinek mind a...

Ebben a kötetben 18-19. századi és 20. század eleji cigány glosszáriumok, valamint a 19. században és a 20. század elején elszórtan publikált cigány folklór szövegek olvashatóak - együtt. Indokolja együtt közlésüket, hogy...

Novák Ferenc (közismert nevén: Tata) a magyar táncművészet kimagasló, legendás alakja, évtizedeken keresztül – napjainkban is – meghatározó személyisége.A kötettel Tata 85. születésnapján szeretnénk tisztelegni hatalmas életműve előtt,..

Kiadványunk magyar és angol nyelven áttekintést nyújt a Székelyföld egyik jelentős kistájának, a Sóvidéknek a népzenéjéről, zenés táncos szokásairól.

Gergely Zoltán – aki mezőségi születésű lévén aktív résztvevőként jól ismeri szülőfaluja és környéke hagyományait – szerves egységben vizsgálta meg azokat.

Tóth Lilla a Helyi hagyományok sorozat nyolcadik kötetében Barkó Imréné polgári tanító játékgyűjteményét tárja fel, amelyet a debreceni Déri Múzeum Néprajzi Adattárában őriznek.

A Tudja Isten, kinek subát, kinek gubát – Játékgyűjtemény és foglalkoztató szűrhímzés és fafaragás motívumokkal egy interaktív készségfejlesztő játék főként 4–9 éves gyermekek számára.

A Rábaköz hagyományai Bakonyi Lászlóné évtizedek óta egy rábaközi kis falu, Farád óvónője, emellett foglalkozik Szil és Szany községekben a hagyományőrző néptáncegyüttes utánpótlásának nevelésével.

Pesovár Ernő könyve a magyar tánckultúra ránk maradt korabeli dokumentumait gyűjti egybe. Ezek a híradások nem túl bőségesek, véletlenszerűek és bizony néha nehezen értelmezhetők is, hiszen a tánc a mindennapi élet részét képezte, amelyet...

A könyv amelyben a székelykevei (Szerbia-Montenegró) Szőcs Boldizsár (1911-2001) mondja el nyolc meséjét, a "Népmesetár" első darabjai. A gyűjtés, Beszédes Valéria szabadkai népmesekutatóé.

A magyar mesemondás hagyománya című könyvet Raffai Judit, az ELTE BTK Folklore tanszékén doktoráló szabadkai népmesekutató és múzeumpedagógus, a magyar egyéniségkutató iskola egyik folytatója írta. A könyvet hiánypótlónak véljük, hiszen...

151 Mintaív található a dossziéban és a hímzéstípusokhoz öltés leírás.

43 mintaív található a dossziéban leírással.

A moldvai magyarok hagyományai iránt gyűjtői--kutatói munkám kezdeteitől érdeklődöm. Körükben dallamokat, táncokat, zenével, tánccal kapcsolatos adatokat, szokásokat, hiedelmeket 1978 óta dokumentálok hang-, film- és fényképfelvételekkel.

A tekerőlant történetéről nem sok feljegyzés maradt, népi hagyománya sem teljesen ismert. Hogyan és mikor jutott Magyarországra, milyen változásokon ment keresztül, máig sem tisztázott. Népi használatáról - mások mellett - Bartók Béla és...

Siklós László írói eszközökkel felöltöztetett helyszíni közvetítése a 70-es évek elejéről, a Táncház-mozgalom kezdeteiről, a napi vitákról, küzdelmekről, sikerekről. Beleolvasva kiderül, hogy csak a díszletek és a szereplők mások...

Összeállításunk a Táncház-mozgalom kezdeteinek dokumentumaiból válogatott. Újságcikkek, levelek és egyéb írások segítségével megkíséreljük felidézni a 70-es évek elejének nyüzsgő, forrongó, vitákkal és munkával terhes időszakát, amelynek...