Korábbi korokban a filozófusok a lét általános problémáit, a megismerés egyetemes törvényeit és az úgynevezett örök igazságokat igyekeztek feltárni, a modernitás kibontakozásával mindezt már a természettudományok szemléletére alapozták. A huszadik században azonban a mindennapi életet, a társadalom összetett valóságát kezdték el értelmezni, továbbá javaslatokat tettek a közösségi problémák megoldására. Meglátásaikat az akkortájt kibontakozó társadalomtudományokra igyekeztek építeni, így aztán az a huszadik században együtt fejlődhetett a filozófiával. Sokszor nehéz is eldönteni, hogy az illető filozófus vagy társadalomtudós: a többség leginkább mindkettő. Ezekből a törekvésekből lett a huszadik századi - több irányzatot is magába foglaló - társadalomfilozófia, amelynek a legjelentősebb alakjait egy-egy fejezetben mutatja be a könyv.

Tartalom

Előszó
Bevezetés. Az esedékesség és az esendőség ereje
Friedrich Nietzsche radikális modernitáskritikája
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom
Ludwig Wittgenstein és a nyelvfilozófia
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom
Martin Heidegger és a lét újraértelmezése
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom
Hans-Georg Gadamer és a hermeneutika
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom
Paul Ricoeur az értelemmel átszőtt valóságról
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom
Jacques Derrida dekonstruktivizmusa
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom
Richard Rorty neopragmatizmusa
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom
Hannah Arendt politikai filozófiája
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom
Polányi Mihály és a személye tudás
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom
Hans Ulrich Gumbrecht az érzéki jelenlét
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom
Odo Marquard a szkepszis és az esetlegesség filozófusa
Bevezetés. Élete és tudományos pályája
Irodalom

Oldalszám: 265

Kiadási év: 2022