A Vagy-vagy ugyanazt a helyet foglalja el Kirkegaard életmûvében, mint A szellem fenomenológiája Hegelében. Mind Hegelnek, mind Kirkegaard-nak elsõ érett mûve ez...

A kötet a 2021. március 11-12-én Budapest Főváros Levéltárában Önéletrajz és filozófia címmel, Heller Ágnes tiszteletére rendezett konferencián elhangzott előadásokból készült tanulmányokat tartalmazza.

A legendaromboló filozófus, Friedrich Nietzsche utóélete át volt és át is van szõve legendákkal. Filozófiájának mai ismertetése, értelmezése e legendák eloszlatásának kötelességét is rója a ...

A megtestesült elme koncepciója közvetlenül érinti az érzékelésről, a test szerepéről, a fenomenális tapasztalatról és a környezettel való viszonyról alkotott elképzelést, valamint hatással van bizonyos módszertani és ...

A társadalmi térben az egyének tevékenykedése folytán időről időre sajátos szimbólumegyüttesek kerülnek elénk, melyeket valamilyen konvenció alapján vallásiként ismerünk fel. Szakrális kommunikációról beszélünk...

Salamon története elválaszthatatlan Dávid alakjától, bár mintha a híres fiú a bibliai szövegek mennyiségében és változatosságában is elmaradna apja mögött. Salamon hagyatéka azonban első pillantásra is izgalmas, ha pedig...

A Nagymihályi ortodox rabbikongresszus a különválást szorgalmazó ortodoxia egyik fõ harcosának, Lichtenstein Hilélnek a kezdeményezésére gyûlt össze 1865 novemberében. Ezen a tanácskozáson a magyar ortodox rabbik aláírták...

A könyv a tudomány és nem tudomány, tudomány és áltudomány problémakörét járja körül mind a vonatkozó elméleti hagyományok, mind pedig a hétköznapi élet gyakorlati kérdésfelvetéseinek tükrében.

Ami a kognitív tudomány esetében valódi újítás volt, az a filozófiában egy, az ókor óta ismert hagyományhoz való visszatérés. Jelen kötet e zavar enyhítésére törekszik. A benne szereplő tanulmányok a lélek/elme és test integrált voltának különböző korok filozófusai által kidolgozott...

Thomas Kuhn (1922-1996) vitathatatlanul minden idõk legtöbbek által olvasott, legnagyobb hatású tudományfilozófusa volt. A tudományos forradalmak szerkezete címû 1962-ben megjelent munkája vagy huszonöt nyelven...

Milyen értelmezési lehetõségeket és válaszokat kínál az etika a globális környezeti válságra? Mennyiben gazdagította etikai gondolkodásunkat az ökológiai belátás? Bár az elmúlt években örvendetesen nõtt a téma iránti érdeklõdés...

A könyv címe szorosan értendõ: az olvasó nem a skolasztikus teológia tantételeirõl, hanem a teológia skolasztikus típusának kialakulásáról, önértelmezésérõl, változatairól és átalakulásairól kap történelmi tájékoztatást...

Locke fõ mûve az újkori filozófiai gondolkodást évszázadokra meghatározó Értekezés az emberi értelemrõl. Négy "könyv"-re osztott alkotásában ¯ talán a morál és a társadalomfilozófia témáit nem tekintve ¯ a filozófia összes központi témájára ke

"Lord Shaftesburynél tehát a humor nem egyszerűen szűklátókörűség, az intolerancia és a fanatizmus elleni támadás módszere, hanem az a lelki állapot, amelybe legjobban fel tudjuk fogni az igazságot.

A híres francia Montesquieu-kutató monográfiája lépésről lépésre követi a francia felvilágosodás egyik legnagyobb alakjának szellemi fejlődését.

A kötet témája és módszere a kommunikációelmélet, a nyelvtudomány, a néprajztudomány, a kulturális antropológia és a vallástudomány határain mozog.

A szent öregek könyvéből ismert első szerzetesek nemcsak azért váltanak ki érdeklődést a mai olvasóból, mert „aprópénzre váltották” az evangélium tanítását, hanem mert szeretnénk megismerni hétköznapjaikat, életkörülményeiket is

Ludassy Mária professzor asszony legújabb könyvében a francia és angol felvilágosodás legjelentősebb gondolkodóinak politikafilozófiájával foglalkozik. Nem csupán mások mellett Hume, Diderot, Rousseau,...

Ludassy Mária, a felvilágosodás kiemelkedő magyar kutatója e kötetben a nyelvfilozófia és a politikai hatalomfelfogások összefonódását mutatja be.

E könyv nem tesz kísérletet a Jób könyvével kapcsolatos valamennyi kérdés megválaszolására, amiképp e szemléletmódok teljes palettájának lefedésére sem.

Az Elmélkedések e fordítása a sztoikus hagyományba ágyazott filozófiaként mutatja be Marcus Aurelius császár klasszikus művét.

Előadásaiban és rövidebb írásaiban kezdettől fogva törekedett a zsidóság és a kereszténység viszonyának megvilágítására, de csak 1950-ben fejtette ki rendszeres formában, hogy mit gondol a két vallás, pontosabban az...

Martin Buber egyik legfontosabb vallásfilozófiai munkájában ahhoz az égi és földi jelenséghez írt széljegyzetet, amely a jelenkori istenfelfogások megértéséhez is elengedhetetlen.