Ha Hegel (1770-1831) a közfelfogás szerint az utolsó, akkor lehet, hogy Whitehead (1861-1947) a legutolsó nagy rendszeralkotója a filozófia történetének: mindketten az emberi ...

A jelen könyv egy kutatóknak szánt \"tankönyv\" a kutatásról és a kutatás buktatóiról. Az elmúlt évtizedekben meghasonlott közgazdászból - lassanként és még nem teljes mértékben - (geo)politológussá ...

A vallási alakzatok történeti formái mindenkor hagyományosak: alapításra hivatkoznak, szentnek tekintett iratok gyûjteményét használják, kultikus és gyakorlati tradíciót õriznek, tanaikat ...

\"A népek joga olyannak veszi a nemzetközi politikai világot, amilyennek látjuk, és azt vizsgálja, hogy milyennek kell lennie egy elfogadhatóan igazságos szabadelvû nép külpolitikájának. E ...

Kötetünk nem a hagyományos értelemben vett kultusztörténet, jóllehet vizsgálódásaink során általában történeti perspektívába helyezzük a kérdéseket. Igyekeztünk egyes problémáknak ...

A deuterokanonikus könyvek a zsidóság története egy hosszú periódusának rendkívül változatos irodalmi terméséből őriztek meg számunkra egy majdhogynem átfogó képet.

A liturgia a maga intenzitásával, a hétköznapoktól elválaszott terével és idejével így nem más, mint a "személyiség érlelő kohóinak" egyike.

A qumráni Közösség holt-tengeri tekercsek néven is emlegetett könyvtára nagy jelentőségű szövegegyüttes. A szövegek, melyeket a Júdeai pusztában az 1947-ben megkezdett feltárások napvilágra hoztak, nem pusztán a ...

A kereszténység legbelsőbb titkának tekintett Szentháromságra irányuló hívő reflexió meglepő módon csak az elmúlt évtizedekben került a teológiai érdeklődés homlokterébe.

Francois Hartog könyve különleges utazásra hívja az olvasót. A jelenből és annak önmagára irányuló kérdésfeltevéseiből elindulva, térnek és időnek nekivágva a legkülönfélébb vidékekre és korokba vezet el...

A történetírás minden története szívesen elismeri, hogy a múlt kézenfekvő lehet politikai felhasználás céljaira, mint ahogy aláhúzzák azt is, hogy az utóbbi másfél évszázadban a tudományos történetírás hogyan...

Emmanuel Lévinas (1906–1995) a francia fenomenológia kimagasló alakja. Elõdeivel és a fenomenológia német hagyományával azt a gondolatot szegezte szembe, hogy az etikai viszony megelõzi a megismerõ viszonyt...

Mit csinált a gyermek Jézus a három nap alatt, amíg szülei nélkül Jeruzsálemben tartózkodott? Hogyan lehetnek Jézus növekedésének állomásai - gyermekkora, ifjúsága és felnõtté érése - a mi lelki elõrehaladásunk állomásai?...

Cluny bencés apátságát ezeregyszáz éve alapította Jámbor Vilmos aquitániai herceg. Szent Odó (878-942), a 10. századi bencés reformmozgalom legnagyobb alakjának életrajza ez évforduló alkalmából jelenik meg. Odó volt az, aki...

Mennyire szubjektív a tudás, objektív a tudomány? Karl Popper negyven éve járta körül neves mûvében (Test és elme) a fenti kérdések közül is alapvetõen az elsõt...

Milyen értelmezési lehetõségeket és válaszokat kínál az etika a globális környezeti válságra? Mennyiben gazdagította etikai gondolkodásunkat az ökológiai belátás? Bár az elmúlt években örvendetesen nõtt a téma iránti érdeklõdés...

A szöveggyűjtemény – némiképp pótolva azt a hiányt, amely a karteziánus filozófia magyarul hozzáférhető irodalmát jellemzi...

Az arisztotelészi főmű, a Természet, vagy ahogyan idézni szokták, a Physica műveltségünk mellőzhetetlen része, vele találkozni nem a tanulmányok befejeztével, hanem neveltetésünk, képzésünk részeként volna helyénvaló.

Korábbi könyveinkhez hasonlóan, most is a már csaknem két évtizede zajló Magyar-mongol népi műveltség- és nyelvjáráskutató expedíció mongóliai terep- és archívumi kutatásaira épülő tanulmányokból adunk közre ...

Döntőérvünk a frissen kaszált fű illata, meg a hársfáké. A madarak éneke. Nem történhet meg, hogy ezek nélkül kelljen élni.

Szent Ágoston kegyelem-, illetve predestinációtanának megértéséhez alapvető fontosságúak a jelen kötetben található késői tanulmányok.

A könyv célja, hogy segítségére legyen a zsoltárok mai imádkozójának abban, hogy közelebb tudjon kerülni ezen ősi, de mindmáig időszerű költeményekhez.

A Krisztus születése körüli időszak zsidóságának gazdag irodalmi öröksége — legyen az a mi szempontunkból „kanonikus” vagy „biblián-kívüli” — kiemelkedő fontosságú adatokkal szolgál a zsidó-keresztény kultúrkör szellemi formálódásáról az ókorban.

E kötet első ízben teszi magyarul hozzáférhetővé Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) fiatalkori, a filozófusnak egyszeriben tekintélyt szerző tanulmányát.