Nincs termék a kosárban!
A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.
Jelen kiadvány egy olyan hiánypótló mű, és egyúttal tisztelgés az elődök előtt, amely eredeti dokumentumok összegyűjtésével és közreadásával betekintést nyújt városrészünk múltjába.
Az írásokból, az egyes pályaképeken túlmenően, a korszak jellegzetes levéltáros-típusai is kirajzolódnak, a kis létszámú szakma differenciálódása intézményi háttér, működési feltételek, képzettség, társadalmi háttér...
Közelmúltunk történetének vitatott alakja Imrédy Béla. Kiváló pénzügyi szakembernek, az angol orientáció hívének tartották, de miniszterelnökként Berlinben tett látogatásáról, mint a németekkel való szoros együttműködés...
A sorozat legújabb, negyedik kötete a felvilágosodás és a reformkor művészeti életét mutatja be. Stílusok - korszakok sorozat
A gölnici bányajognak köszönhetően egybetartozó bányavárosok történetének egyik legkorábbi ismert egyeztető találkozója 1487 decemberében zajlott Kassán. Jelen kötet a kassai tanácskozás részleteibe vezeti be az olvasót,...
Egyházmegyénk megbecsült tudós papjai közé tartozik Szilárdfy Zoltán címzetes esperes, nyugalmazott plébános, akit 75. születésnapja alkalmából barátai, tisztelői és tanítványai e könyvvel köszöntenek.
Somogyi Győző rajzainak, grafikáinak ihlető forrása a hadtörténelem. Előszeretettel rajzol katonafigurákat, ábrázol előkelőket és közembereket, hol sztyeppei könnyűlovasokat, páncélos lovagokat, végvári vitézeket a ...
E kötet az alexandriai ókeresztény teológiai hagyomány történetét igyekszik végigkísérni az előzményektől a IV. század végéig. Ez a korszak a keresztény gondolkodáson belül a tudományos jellegű teológia kiformálódásának időszaka.
Századunk első harmada magyar filozófiai életének legnagyobb hatású gondolkodója Pauler Ákos. A századforduló táján a magyar filozófiai élet virágzásnak indult, s benne Pauler munkássága markáns irányt képviselt.
„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”
A második világháború során, különösen annak utolsó hónapjaiban Magyarország háború alatti területéről mintegy hatszázezren kerültek szovjet fogságba. A foglyok közel harmada civilként lett "hadifogoly".
Munkánk a valóság feltárása mellett a háború összes magyar áldozatának szeretne emléket állítani. Tisztelet illeti a honvédeket, akik sokszor még a legreménytelenebb helyzetben is harcoltak, és hősi halált haltak, hogy biztosítsák...
A Holocaust az emberiség történetének legmélyebb pontját jelöli.
A 764 szócikk segítheti a kutatókat, örömet szerezhet a lokálpatriótáknak, eligazíthatja a tanulni vágyókat.
Mintegy 650 szócikket tartalmazó lexikonunk segítségére kíván lenni mindazoknak, akik az európai kultúra alaptudományával ismerkednek éppen.
A łódźi (litzmannstadti) gettó jelentős ipari központ volt a II. világháborúban. Az itt összegyűjtött zsidók Németország és különösen annak hadserege számára termeltek az üzemekben és műhelyekben ...
Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.