Borsod-Abaúj-Zemplén középkori várakban az ország egyik leggazdagabb megyéje és ezzel párhuzamosan a várkutatások számát tekintve is igen eredményes. Ezen régészeti kutatások az elmúlt tíz esztendő során is újabb és újabb...

Egyedülálló jellege miatt nagy közérdeklődést váltott ki, s sajtónyilvánosságot kapott a Bükkábrányiban előkerült fosszilis erdőrészlet.

Jelen közlemény egyetemi szakdolgozatom rövidített változata, melynek célja a Mezőkövesd környékén feltárt késő rézkori település közlése volt. Emellett a leletanyag lehetőséget adott arra, hogy röviden foglalkozzak a Baden-kultúra...

Ez a kötet, amelyben a diósgyőri vár 16-17. századi kályhacsempe leleteit dolgozzuk fel, hetedik éve tartó munkánk eredménye.

Mezőkövesd-Mocsolyáson az M3-as autópálya építését megelőző leletmentő régészeti ásatások a feltárt terület méretét is jelentős mértékben felülmúló eredményeket hoztak.

Magyarország középkori pénztörténete nemzeti történelmünk izgalmas, de egyúttal különös fejezete.

A 11–13. századi magyar pénzek eddigi legrészletesebb katalógusának harmadik része, amely az utolsó Árpádok pénzeit tartalmazza II. Andrástól Ottóig.

Az angol nyelvű kiadvány bemutatja a Magyarország területéről származó buzogányokat, harci kalapácsokat, szekercéket és toporokat (baltapuska) a 10. századtól egészen 1952-ig. A katalógusba kerülő fegyverek többsége...

Vác történelmi belvárosában a városi régészeti kutatások több évtizedes múltra tekintenek vissza. A Piac utcai mélygarázs területén zajló leletmentő feltárás méretében mindeddig a legnagyobb kiterjedésű.

A következőkben a magyar kulturális örökségvédelem egyik - ha úgy tetszik: második - pillérének, a régészeti örökségvédelemnek kialakulását és jelenlegi rendszerének működését szeretnénk bemutatni...

A bakonyi rengetegben megbúvó Csesznek vára – fekvésének és ebből adódó tájképi szépségének köszönhetően – egyik leglátványosabb, széles körben ismert építészeti emlékünk.

A 11–12. századi magyar pénzek eddigi legrészletesebb katalógusának első része, amely az 1000 és 1204 között uralkodó magyar királyokhoz egyértelműen köthető vereteket tartalmazza.

Ebben a kötetben a Csongrád megyei Felgyő község határában 2006–2007-ben feltárt, több mint 11 hektár kiterjedésű 7–8. századi település ismertetésén és leletanyagának elemzésén keresztül nyerhetünk bepillantást egy avar kori település életébe...

Hódmezővásárhely déli határában, az ún. gorzsai határrészben, az egykori Hód-tó és a Gorzsa, valamint az Alföldi-zug-ere által körülvett természetes magaslaton a késő rézkorban nagy méretű település létesült, amelyet a modern kori...

Second volume of the most detailed catalogue of 11–13th century Hungarian coinage, which contains coins minted by uncertain issuers.

A Balaton déli partján található Zamárdi város belterületén húzódik a Kárpát-medence máig ismertté vált legnagyobb sírszámú avar kori temetője, amely mintegy 5–5,5 hektár kiterjedésű.

A kötet a történeti Borsod megye első központja, a borsodi vár régészeti feltárásának eredményeit mutatja be.

A kötet szerzői a magyar középkori művészettörténet egyik legkiválóbb kutatójának, az egyetemen évtizedeken keresztül tudósok sorát nevelő, 2007-ben meghalt Tóth Sándornak állítanak emléket.

Hatvan város külterületén magasodik a helybéliek által Strázsa-hegynek nevezett, agyag-, márga- és löszrétegekből felépülő magaslat, amely már az ősidőkben várhelyként funkcionált.

1960–1971 és 1985–1988 között Dienes István majd Kovács László vezetésével tártak fel 540 sírt a magyarhomorogi (Hajdú–Bihar m.) Kónya-dombon, amelyről a jelen feldolgozás kimutatta, ...

Esztergom területe elsősorban a középkorban játszott kiemelt szerepet a magyar állam, majd az egyház központjaként. E kötetben a vaskor és 1711 közötti időszak numizmatikai emlékei kerültek felvételre, amelyekről múzeumi, ...

Ez a könyv egy kétkötetesre tervezett munka első része. A Keleti-Kárpátoktól a Dunáig terjedő térség 878 temetőjét, temetőtöredékét vagy sírleletét vizsgálja, ...