Az első honfoglalás kori sírlelet még a múlt század harmincas éveiben került elő a Kecskemét melletti Benepusztán. Azóta temetők százait, sírok ezreit hozta felszínre a szerencsés véletlen, meg persze a régészek ásója. Szinte olvasatlan állapotú antikvár könyv.

Az igényes kiállítású, magyar és német nyelvû kötet méltó formában mutatja be a 2002 tavaszán a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón talált 261 darabból álló külföldi és magyar érméket magába foglaló aranypénz-leletet...

A könyvészeti és tipográfiai szempontból is igényes kötet gazdag illusztrációs anyag, diagrammok, táblázatok és térképek segítségével mutatja be a valaha nemzetközileg elismert ...

A szerzõ azonos címmel megjelent tanulmánygyûjteményének anyagát egészíti ki a most közreadott kötet, mely térképek, leletrajzok, fekete-fehér fotók segítségével mutatja be a kora ...

A Kárpát-medence egyik legjelentõsebb avar temetõjének eddigi legteljesebb magyar nyelvû feldolgozását veheti most kezébe az olvasó.

Az ozorai-tótipusztai leletek különleges szereppel bírnak az avarkor régészeti kutatásában. Az avarkor régészeti emlékanyagának meghatározása részben az 1871 őszén veremásás közben...

A következőkben a magyar kulturális örökségvédelem egyik - ha úgy tetszik: második - pillérének, a régészeti örökségvédelemnek kialakulását és jelenlegi rendszerének működését szeretnénk bemutatni...

Az angol nyelvű kiadvány bemutatja a Magyarország területéről származó buzogányokat, harci kalapácsokat, szekercéket és toporokat (baltapuska) a 10. századtól egészen 1952-ig. A katalógusba kerülő fegyverek többsége...

A bakonyi rengetegben megbúvó Csesznek vára – fekvésének és ebből adódó tájképi szépségének köszönhetően – egyik leglátványosabb, széles körben ismert építészeti emlékünk.

Vác történelmi belvárosában a városi régészeti kutatások több évtizedes múltra tekintenek vissza. A Piac utcai mélygarázs területén zajló leletmentő feltárás méretében mindeddig a legnagyobb kiterjedésű.

A 11–12. századi magyar pénzek eddigi legrészletesebb katalógusának első része, amely az 1000 és 1204 között uralkodó magyar királyokhoz egyértelműen köthető vereteket tartalmazza.

A kutatás tárgyának térbeli keretei megegyeznek a királyi Magyarország, azaz a török hódoltságtól északra fekvő, egyre szűkülő országrész határaival.

Az Északkelet-Magyarországon Ózd–Piliny-csoportként ismert, a késő rézkori Baden-kultúrába sorolt lelőhelyek mintegy fél évszázada már különleges helyet foglalnak el a hazai őskor és azon belül a késő rézkor kutatásában...

Ebben a kötetben a Csongrád megyei Felgyő község határában 2006–2007-ben feltárt, több mint 11 hektár kiterjedésű 7–8. századi település ismertetésén és leletanyagának elemzésén keresztül nyerhetünk bepillantást egy avar kori település életébe...

Second volume of the most detailed catalogue of 11–13th century Hungarian coinage, which contains coins minted by uncertain issuers.

Hódmezővásárhely déli határában, az ún. gorzsai határrészben, az egykori Hód-tó és a Gorzsa, valamint az Alföldi-zug-ere által körülvett természetes magaslaton a késő rézkorban nagy méretű település létesült, amelyet a modern kori...

Magyarország középkori pénztörténete nemzeti történelmünk izgalmas, de egyúttal különös fejezete.

A Balaton déli partján található Zamárdi város belterületén húzódik a Kárpát-medence máig ismertté vált legnagyobb sírszámú avar kori temetője, amely mintegy 5–5,5 hektár kiterjedésű.

A kötet szerzői a magyar középkori művészettörténet egyik legkiválóbb kutatójának, az egyetemen évtizedeken keresztül tudósok sorát nevelő, 2007-ben meghalt Tóth Sándornak állítanak emléket.

A régészeti állattan (archaeozoológia) az ember-állat kapcsolat sokezer éves múltjának vizsgálata a régészeti lelőhelyek állatmaradványai alapján.

Az e kötetbe foglalt 37 régészeti tanulmány témáját tekintve az őskortól a középkorig több ezer év történetét öleli át, azonban ami mégis egybe fűzi őket az az, hogy ...

1960–1971 és 1985–1988 között Dienes István majd Kovács László vezetésével tártak fel 540 sírt a magyarhomorogi (Hajdú–Bihar m.) Kónya-dombon, amelyről a jelen feldolgozás kimutatta, ...

Esztergom területe elsősorban a középkorban játszott kiemelt szerepet a magyar állam, majd az egyház központjaként. E kötetben a vaskor és 1711 közötti időszak numizmatikai emlékei kerültek felvételre, amelyekről múzeumi, ...