Ez a munka 1950-ben, a tardi női viseletről tervezett egyetemi szakdolgozatom első fejezetének készült az 1948-50-ben végzett helyszíni gyűjtéseim alapján.

Kiállításunk új és érdekes szempontból vizsgálja a 19. századi magyar festészetet. Nem témákra, műfajokra és alkotókra koncentrál, hanem a festői alkotás egy alig vizsgált technikai elemére, a kép tematikus elemeinek „rendezésére”.

Életének és munkásságának legfontosabb célkitűzése a magyar irodalom népszerűsítése és a néphagyomány feltárása, ápolása volt.

A „Föld és Ember” Nemzeti Múzeum jelentős ásványgyűjteménnyel rendelkezik, mely 2007. január 1-jén 21 218 tételből állt. Hét állandó kiállításán 4412 példányt mutatnak be a következő címek alatt: Óriás kristályok, a Föld ásványai, Földünk ásványi nyersany

Herman Ottó (1835-1914) a magyar tudományosság egyik sajátosan halhatatlan alakja. Az „utolsó magyar polihisztor”-nak tartott tudós tevékenységét a néprajz, a nyelvészet, a régészet és a természettudományok egyaránt számon tartja.

Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...

A kötetben megjelent tanulmányok, kutatási eredmények mellett, bennem egy személyes, csak önmagamnak rajzolt, szubjektív kép is megformálódott a bodrogközi tájról, a bodrogközi emberekről. Ez számomra éppen olyan fontos, mint a szakmai eredmény...

Négy évtized terméséből válogatva, a nyolcvanéves Kalló Lászlót köszöntötte 2005-ben a Herman Ottó Múzeumban megrendezett visszatekintő tárlat. Ez a kötet a már nyolcvanöt éves Mestert köszönti...

A könyv a néprajzkutatók által eddig figyelmen kívül hagyott területre irányítja a figyelmet. A hagyományos néprajzkutatás nem tekinti feladatának az arisztokráciával való foglalkozást. Ez a munka arról igyekszik meggyőzni olvasóit, hogy...

Dunabogdány (régebbi nevén Bogdány) a Visegrádi-hegység északi részén, a Szentendrei-Duna jobb partján terül el. A községtől délre található 279 m magas Csódi-hegyen messziről is jól látható hatalmas kőfejtők működnek...

Fél évszázad telt el azóta, hogy megjelent Koch Sándor A magyar ásványtan története című könyve, mely e munkának is biztos kiindulópontjaként szolgált, sőt néhány részletét - itt-ott javítva és bővítve - át is vettem. Az első részletes magyar ásványtan-tö

A magyarországi talajok felszínén vagy a tavak partján képződő sókiválásokat a középkor óta számos alkalommal említették. Szinte nincs még egy ilyen ásványképződési folyamat, melyet ilyen korai évszázadokból oly sokan említettek volna hazánk területéről..

A jelen tanulmány az ELTE Középkori és Koraújkori Régészeti Tanszékén készült diplomamunka átdolgozott, javított és nem kis mértékben bővített változata. A téma egyébiránt már csak azért is figyelmet érdemel, mivel a...

A tell arab szó, jelentése halom. Az európai régészeti irodalomban a többrétegű települések megnevezésére használják. Létrejöttének oka, hogy egy emberi közösség bizonyos gazdasági, társadalmi, természeti vagy szellemi okok miatt...

Ez a kötet, amelyben a diósgyőri vár 16-17. századi kályhacsempe leleteit dolgozzuk fel, hetedik éve tartó munkánk eredménye.

Jelen közlemény egyetemi szakdolgozatom rövidített változata, melynek célja a Mezőkövesd környékén feltárt késő rézkori település közlése volt. Emellett a leletanyag lehetőséget adott arra, hogy röviden foglalkozzak a Baden-kultúra...

Mezőkövesd-Mocsolyáson az M3-as autópálya építését megelőző leletmentő régészeti ásatások a feltárt terület méretét is jelentős mértékben felülmúló eredményeket hoztak.

A népművészet, a népi tárgyak művészete, a népi iparművész, a kézművesipar, az üvegművesség, az üvegművészet, a forrna - a felhasznált anyagismeret - és a funkció zárt rendszerének kultúrtörténetébe enged betekintést ez a jelentős vállalkozás...

A miskolci Avas - bár mást jelent a városban élőknek és mást az idelátogatóknak a város jelképe. Miskolc egykori gazdasági, de kulturális életében, művelődésében is, vagy éppen az itt élők hitéletében fontos szerepet töltött be.

A matyóság a későn, a 18-19. században megformálódott magyar néprajzi csoportok közé tartozik. Elsősorban a jelentős mezőváros, Mezőkövesd népességét foglalja magába, bár a helyi hagyomány matyónak tartja a két szomszédos falu, Tárd és Szentistván népét i

A XX. századi magyar grafika, azon belül az ex libris művészetének stílusteremtő mestere volt Fery Antal, akinek tekintélyes életművét tartalmazó alkotásjegyzékét tartja most kezében az olvasó.

A most megjelenő munkánkkal arra törekszünk választ adni, hogy a városi összeírások tükrében hogyan vizsgálható Miskolc társadalmának 18. századi összetétele.