Szabadfalvi József, a Herman Ottó Múzeum két évtizeden át volt igazgatója (1973-1990) 1998. júniusában tölti be 70. életévét. A múzeum a munkásságát reprezentáló tanulmánykötettel tiszteleg az ünnepeknek.

„A XIX. század hozta meg számunkra az igazi polihisztorokat: Brassai Sámuelt, Pulszky Ferencet és Herman Ottót. Vele azután sírba is szállott az utolsó magyar polihisztor: a legtermékenyebb, a legnemzetibb, a legmaradandóbb hatású.”

Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük.

Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...

A Magyarországon egyedülálló gyűjtemény alapjait Hajdu Ráfis János és felesége, Bakos Mária vetette meg. A mezőkövesdi házaspár közel félszáz erőgépet és félezer díszes kovácsoltvas munkát ajánlott fel az államnak azzal a feltétellel, hogy...

A matyóság a későn, a 18-19. században megformálódott magyar néprajzi csoportok közé tartozik. Elsősorban a jelentős mezőváros, Mezőkövesd népességét foglalja magába, bár a helyi hagyomány matyónak tartja a két szomszédos falu, Tárd és Szentistván népét i

Szám szerint tizennégy, rövidebb-hosszabb tanulmány olvasható a könyvben; olyan, amely nem kizárólag a klasszikus palócság, hanem az északi magyar népterület széles földrajzi sávjában és különféle, jobbára...

Életének és munkásságának legfontosabb célkitűzése a magyar irodalom népszerűsítése és a néphagyomány feltárása, ápolása volt.

Ez a munka 1950-ben, a tardi női viseletről tervezett egyetemi szakdolgozatom első fejezetének készült az 1948-50-ben végzett helyszíni gyűjtéseim alapján.

A magyar népművészet kutatásának kiemelkedő eredménye Fügedi Mártának ez a munkája. Jóval több mint három jelentős etnikai csoport népművészetének a bemutatása és elemzése.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészeti monográfiája a Népművészeti örökségünk című sorozat ötödik kötete, amely a ...

A miskolci Avas - bár mást jelent a városban élőknek és mást az idelátogatóknak a város jelképe. Miskolc egykori gazdasági, de kulturális életében, művelődésében is, vagy éppen az itt élők hitéletében fontos szerepet töltött be.

A szerző az 1869-es népszámlálás családonként, háztartásonként, lakóházanként felvett ívei alapján rajzol részletező képet Tokaj 19. századi társadalmáról. Forrását a karakteres mezőváros 1848 és 1869 közötti történetének más adataival is kiegészítve, rés