A magyarság újabb századainak legfénylőbb időszaka a reformkor elnevezést viseli. Valódi önerejű, még ősi, kollektív lelkületből fakadó fejlődés aranyozta be akkori éltének mindennapjait, ...

Az 1921-es esztendő jelentős dátum Miskolc város képzőművészeti életében. Ekkor kezdte meg működését a művésztelep, amelynek létesítésével egy régóta dédelgetett álom vált valóra.

Tanulmányunknak a Zempléni harangok címet adtuk, habár abban nemcsak a két világháború közötti Zemplén helységeinek harangállományát ismertetjük.

Fél évszázad telt el azóta, hogy megjelent Koch Sándor A magyar ásványtan története című könyve, mely e munkának is biztos kiindulópontjaként szolgált, sőt néhány részletét - itt-ott javítva és bővítve - át is vettem. Az első részletes magyar ásványtan-tö

Dunabogdány (régebbi nevén Bogdány) a Visegrádi-hegység északi részén, a Szentendrei-Duna jobb partján terül el. A községtől délre található 279 m magas Csódi-hegyen messziről is jól látható hatalmas kőfejtők működnek...

Szól a táj jellegéről, a benne élő nép történetéről, társadalmának formálódásáról, szerkezetéről. Elsősorban a hagyományos életmód, az anyagi kultúra, a folklór és a társadalmi intézmények, szervezetek, a...

A tell arab szó, jelentése halom. Az európai régészeti irodalomban a többrétegű települések megnevezésére használják. Létrejöttének oka, hogy egy emberi közösség bizonyos gazdasági, társadalmi, természeti vagy szellemi okok miatt...

Vezető a Pannon-tenger Múzeum állandó kiállításaihoz.

Exhibition Guide

„Volt egyszer egy stadion…” – akár egy népmese, úgy idézi fel kiállításunk címe a diósgyőri sportpályák évszázados történetét.

A Magyarországon egyedülálló gyűjtemény alapjait Hajdu Ráfis János és felesége, Bakos Mária vetette meg. A mezőkövesdi házaspár közel félszáz erőgépet és félezer díszes kovácsoltvas munkát ajánlott fel az államnak azzal a feltétellel, hogy...

A matyóság a későn, a 18-19. században megformálódott magyar néprajzi csoportok közé tartozik. Elsősorban a jelentős mezőváros, Mezőkövesd népességét foglalja magába, bár a helyi hagyomány matyónak tartja a két szomszédos falu, Tárd és Szentistván népét i

Vezető Herman Ottó Múzeum állandó ásványtani kiállításához

Az I. Országos Múzeumandragógiai Konferencián a múzeumok lehetséges jövőképéről, egy új, formálódóban lévő múzeumi stratégia célkitűzéseiről kívánunk szólni. Jogosan felvethető, hogy miért itt és miért most választjuk témánknak...

Kedves Szülők, Tanárok! Szeretnénk, ha ez a múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet az Önök számára is kikapcsolódást, szórakozást nyújtana. Kérjük, hogy segítsék a gyerekeket a kiállítás alapos megtekintésében és a kérdések megválaszolásában!

Szám szerint tizennégy, rövidebb-hosszabb tanulmány olvasható a könyvben; olyan, amely nem kizárólag a klasszikus palócság, hanem az északi magyar népterület széles földrajzi sávjában és különféle, jobbára...

Az egykori Abaúj és Zemplén megyék határán, Sátoraljaújhely központjától öt kilométernyire fekszik a mára már vele egyesült falucska, amelynek neve országszerte ismert. Petőfi 1847 nyarán járt ott, s tisztelgett a „szent öreg”, Kazinczy Ferenc emléke előt

A Balaton-felvidék és Bakony bazaltvulkánjai a hazai ásványtani kutatás egyik klasszikus területét képezik. A 20. század első felében elsősorban Mauritz Béla és Erdélyi János kutatásai nyomán vált ismertté a bazaltok...

Mezőkövesd-Mocsolyáson az M3-as autópálya építését megelőző leletmentő régészeti ásatások a feltárt terület méretét is jelentős mértékben felülmúló eredményeket hoztak.

Vázlat a parasztok, a kereskedők és az iparosok életmódjáról a 6-18. századi Keletközép-Európában.