Rosonczy-Kovács Mihály, aki maga is gyakorló népzenész hegedűs, rendhagyó népdaloskönyvében kilenc tájegységet választott ki a Kárpát-medencéből és Moldvából.

A Zeng a lélek a Kárpát-medence „best of” népdalait tartalmazza Berecz István válogatásában.

Több mint 40 éve annak, hogy a Liszt Ferenc téri Könyvklubban létrejött az első táncház, s az egykori szűk szakmai kezdeményezés ma tízezreket vonz világszerte. Bár többen többször temették, múltidézőnek, korszerűtlennek bélyegezték, ma is eleven valóság.

A kötetben Becze Gábor, Dévai Nagy Kamilla, Fábri Géza, Fenyvesi Béla, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Huzella Péter, Ivaskovics József, Kátai Zoltán, Kiss Ferenc, Kobzos Kiss Tamás, Krulik Zoltán, L. Kecskés Zoltán...

Bar­tók Bé­lá­ról már éle­té­ben, majd ha­lá­la után fo­ko­zott mér­ték­ben sok élet­rajz, vissza­em­lé­ke­zés és le­írás je­lent meg. Ezek nagy ré­sze meg­le­he­tő­sen hi­á­nyos vagy egy­ol­da­lú volt, és sok rossz adat, té­ves kö­vet­kez­te­tés lá­tott

Bartók Béla életművében jelentős helyet foglal el a népdalfeldolgozás műfaja: minden harmadik kompozíciója népdalfeldolgozás, vagy legalábbis tartalmaz népdaltémájú tételt. Jelen van a műfaj az életpálya valamennyi szakaszában is. Bartók először...

A Muravidéki magyar népzene című kötet nagy fontosságú, hiánypótló monografikus munka, amely tudományos és gyakorlati szempontból is egyaránt jelentős.

A Néprajzi Múzeum fonogramm tárának elejét képező Vikár Béla féle folklórgyűjtemény a magyar folklórkutatás szegletköve lett. A kor legfrissebb technikai eszközeit alkalmazó (a gyorsírást és a fonográfos hangfelvételt összekapcsoló) gyűjtési módszerét bát

"Lajtha László 1922 novemberében, Bogyiszlón 111 dallamot rögzített fonográfhengerekre. A gyűjtés eredményéről a Néprajzi Társaságban 1924. január 30-án tartott előadásán számolt be. Bár sem ennek az előadásnak, sem helyszíni jegyzeteinek...

"Bartók Béla születésének 125. évfordulójára készült az a - jelen kiadvánnyal azonos című - kiállítás, amellyel célul tűztük Bartók úttörő jelentőségű népzenekutatói munkásságának vázlatos bemutatását. Magyar, román, szlovák, délszláv, arab és török nyelv

"Kodály Zoltán a 20. századi magyar kultúra meghatározó és sokoldalú személyisége. Pontosan ez a sokoldalúság, a pedagógus és zeneszerző Kodály nemzetközi és hazai sikerei kissé háttérbe szorították a tudós Kodályt. Pedig pályatársával, Bartók Bélával egy

Vikár Béla egyike volt azoknak Európában, akik legkorábban felismerték, hogy a folklór tudományos dokumentálására hangrögzítő eszközre van szükség. 1896-ban készítette az első magyar népzenei hangfelvételt, de övé az első szlovák, román, szlovén...

A Hagyományok Háza 2006-ban és 2007-ben rendezett egy-egy jubileumi kiállítást Bartók Béla, illetve Kodály Zoltán népzenekutatói tevékenységének szentelve, születésük 125. évfordulóján. A tudományos igényű magyar népzenekutatás és az...

Róla, Pál Istvánról szól ez a könyv. A csodával határos szerencsével bukkantak rá a gyűjtők 1992-ben, amikor már ő maga is lemondott arról, hogy dalait valaki még örömmel hallgassa, netán megtanulja.

A rendkívül értékes kiadvány "közérdekű", élményszerű része az MP3 zenefájlokat és videofájlt tartalmazó CD-melléklete. A nyomtatvány java része a Lőrincrévéről áttelepült két adatközlő dallamait tartalmazó kotta, ami a hangfelvételekkel együtt...

A rendszerváltás után két erdélyi kutató, Seres András és Szabó Csaba munkájaként jelent meg a „Csángómagyar daloskönyv” című monumentális kötet, amely 390 moldvai magyar népdalt tartalmaz. 7 500Ft

Az erdélyi magyar népi tánczene Pávai István eddigi kutatói életútjának fő műve, a népi hangszeres tánczene és a népi többszólamúság vizsgálata szempontjából úttörő jelentőségű tudományos munka. Kutatási eredményeinek mind a...

Kiadványunk magyar és angol nyelven áttekintést nyújt a Székelyföld egyik jelentős kistájának, a Sóvidéknek a népzenéjéről, zenés táncos szokásairól.

Gergely Zoltán – aki mezőségi születésű lévén aktív résztvevőként jól ismeri szülőfaluja és környéke hagyományait – szerves egységben vizsgálta meg azokat.