Nincs termék a kosárban!
Emlékalbumunk Deák Ferenc magánéletének és politikai tevékenységének egyes helyszíneihez kapcsolódva, településenként veszi számba a Haza Bölcsének, illetve családjának, rokoni és baráti körének, valamint szűkebb politikai környezetének ábrázolásait és re
Dokumentumkötetünk a magyar 2. hadsereg Don menti harcainak és tragédiájának 75. évfordulója alkalmából kíván emléket állítani a nagykanizsai 9. könnyű hadosztály Oroszországban hősi halált halt, eltűnt, fogságba esett vagy ...
A magyar királyi Honvédség csapatai 1939 márciusának második felében, a csehszlovák állam szétesését követően, kisebb harcok árán ismét birtokba vették a trianoni békeszerződés következtében elcsatolt Kárpátalját.
Amikor a magyar királyi honvédség alakulatai az 1940. augusztus 30-án meghozott második bécsi döntés értelmében megkezdték Észak-Erdély és a Székelyföld birtokbavételét, a 2. hadsereg III. hadtestének kötelékébe tartozó ...
Zala megye ősi, nemesen egyszerű címerét - mely egyike Magyarország legrégebbi területi önkormányzati jelképeinek - rendkívül változatos formákban ábrázolták és írták le az elmúlt évszázadok során. Pecsétjének használatáról, illetve címerének színeiről a
A katolikus egyetemi lelkészségek története
Az Egyházmegye! Levéltár kiadványsorozatában Báró Apor Vilmos győri püspökkel kapcsolatban eddig két forráskiadvány látott napvilágot: az egyik ifjúkori naplóit tárta az olvasók elé, a másikban körlevelei és egyházkormányzati iratai jelentek meg....
A 18. század, ezen belül az országgyűlések története a magyar történettudomány kevésbé kutatott területei közé tartozik, azért is örvendetes Nagy János 1751. évi országgyűlésről írt, hiánypótló munkájának megjelenése, ...
Milyen szerepet játszott a házasságok szabályozásában és a házassági konfliktusok kezelésében a jog, valamint a jogot előállító aktorok – az államtól kezdve, a bíróságokon át, egészen az érintett házaspárokig.
Németh Lászlónak, a Zala Megyei Levéltár tudományos munkatársának többéves kutatása eredményét tartja kezében a tisztelt olvasó. Olyan történeti forrásokat tár Önök elé, mely a zalai zsidóság társadalomtörténetének közel 150 évét...
Jelen kötetünk segítségül kíván szolgálni mindazok számára, akik eddigi történelmi ismereteiket - eredeti források nyomán - Nógrád megye múltjának megismerésével kívánják kiegészíteni vagy bővíteni.
A könyvben a szerző részletesen vizsgálja az 1702. évi várrombolási rendelet keletkezésének körülményeit, tartalmát és megvalósulását. Ebből kitűnik, hogy a magyar történetírásban elterjedt és a köztudatban is messzemenőkig rögzült kép, miszerint...
"Az vagyok, akinek megismertetek: dacos, igazságokért vérző, szókimondó, aki sohasem lesz hozzátok hűtelen. Ma is az a célom, hogy a mezők népe ne lehessen a tervtelen gazdaság prédája. Ma is az a jelszavam, ami a múltban: szabadság, jog, munka, föld, ken
Kötetünk tanulmányai és forrásközleményei Zala megye történetének újabb, mindeddig ismeretlen fejezeteit dolgozzák fel a 15. századtól napjainkig terjedő időszakból. A 17 szerző (levéltáros és történész) 18 munkáját három tematikai...
Együttélés és kirekesztés címmel rendezett 2004. április 18-án, Zalaegerszegen a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Zala Megyei Levéltár tudományos történeti konferenciát a holocaust 60. évfordulója alkalmából. A szervezők szándéka szerint...
Jelen kötet a „Politikai küzdelmek Zala megyében a két világháború között" című forráskiadványunk második része, amelynek első kötete 2006-ban látott napvilágot. Az első az 1918 és 1931 közötti évekből,...
"Déli 12 órakor nagy tömeg lepte el az állomásra vezető utat Zalaegerszegen. A diadalkapu körül virágos botokkal árvalányhajas cserkészek húztak kordont, majd iskolások és a lakosság sokasága állt hosszú sorfalat a városba vezető utcán.
Az 1994-ben útjára indított évkönyvi sorozat most megjelent darabja Szécsény város török alóli felszabadulásának 330. évfordulójára emlékezik, ...
A kötetet a kultúrtörténet és az alternatív gyógyászat iránt érdeklődők egyaránt haszonnal forgathatják.
„Fata sua habent libelli”: mint minden könyvnek, úgy ennek is megvan a maga története. Ennek a bővebb részét a szerző már nem tudja elmondani, ezért csak a kiadó közölheti saját tapasztalatait. 1984. április 26-án a Kölni Érsekség véleményemet kérte ki a
A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásai
A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka - konferenciáinak előadásai