Trieszt a 19. század végére az Osztrák-Magyar Monarchia negyedik legnagyobb városa, legfontosabb kikötője lett. A Mediterrán térség kapujában, a soknemzetiségű városban érvényes a vallási, etnikai... A Mediterrán térség kapujában, a soknemzetiségű városban érvényes a

A gyár történetét és dolgozóit vizsgáló könyv alapját három különböző korban végzett kutatás adja. Így egyszerre látjuk a vállalat egykori alkalmazottjait az államszocializmus, a rendszerváltozás és napjaink időszakában.

A kora újkori uralkodók, diplomaták, politikusok, hadvezérek portréjához, az egyéni életutak megismeréséhez szorosan hozzátartozik a társadalmi normák, elvárások megértése.

Gödöllõ címerállata a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán, mely az önfeláldozás jelképe és jól szimbolizálja Gödöllõ viszontagságos, a történelem folyamán állandóan megújulásra kényszerülõ múltját...

A mi Budapestünk sorozat

Miért Gyulafehérvár? Azaz miért lett ez a csekély lélekszámú és viszonylag fejletlen polgársággal rendelkező mezőváros az 1541 után alakuló Erdélyi Fejedelemség uralkodóinak székhelye? A kérdés már jó ideje foglalkoztatja a ...

A pálosok által emelt épületek történetét a legújabb régészeti feltárások eredményeinek ismertetése és számos tanulmány, forrásanyag egészíti ki.

Moldvai magyar vonatkozású települések történeti tára.

Az elsõ kötet a Bourbon-restaurációig tartó, a most megjelenõ második az 1815-tõl az 1990-es évekig terjedõ idõszakot tekinti át.

A kötet Buda példáján mutatja be a kora újkori polgárvárosok értékrendjét, társadalmi problémáit. A szabad királyi város nyilvánosságának legfontosabb ismérvei a személyes jelenlét és a szóbeliség voltak.

Budapest Történetének Forrásai

Az 1957-1989 közötti korszakot négy részben mutatjuk be, a kötetek időhatárait a fővárosi pártértekezletekhez igazítottuk, mivel a legmagasabb szintű pártfórum egyes ülései új ciklus kezdetét jelentették a budapesti...

A Vörös arzenál a szovjet blokk országai közötti nemzetközi gazdasági és hadiipari együttműködés történetéről szól. A kötet eddig publikálatlan, nemrég még szigorúan titkos minősítésű levéltári források alapján készült.

A Habsburg Történeti Intézet és az Olasz Kulturális Intézet 2007. március 30-án konferenciát rendezett „A Monarchia kora – ma" címmel az éppen 140 évvel ezelõtt a kiegyezést ...

In diesem Band kann man dreizehn charakteristische Persönlickkeiten des ungarischen Liberalismus im 19. Jahrhundert kennenlernen. Diese Personen zeigen zeitlichund örtlich das breite Feld an, in dem sich der ungarische...

A könyv 22 éves időszakot vizsgál, szerkezeti felépítéséből kiindulva közösségmonográfiának lehet tekinteni. Úgy kívánja bemutatni a két világháború közötti lényegesebb mozzanatokat, hogy az esemény- és a politikatörténeti vizsgálatok szintjén...

Kötetünk egy tudományos konferencia szerkesztett anyagát tartalmazza, amelyet az Országgyűlés Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága szervezett 2013. október 4-én Gróf Bethlen István és kora címmel.

Gróf Imre harctéri naplója a második világháború talán legtöbbet idézett hadszínterére, az oroszországi Don menti térségbe kalauzol el bennünket, a vele történt, megfigyelt, illetve hallott harci események hiteles leírása és frontfelvételei által.

Részlet a könyvből: A magyarság történeti szereplése eddigi ismereteink szerint a Kr. u. IX. századig vihető vissza; ennél korábbi időből olyan írott adatot nem ismerünk, mely kétségtelenül reá vonatkoznék.

A tengerek szerepe a Római Birodalom gazdaságában Jelen kötet nem a Földközi-tengernek a római politikában és hadügyekben játszott szerepét, hanem mint gazdasági erőforrást vizsgálja.

Az 1796-1797-es itáliai háborúban a történelem száz éve nem lát mást, mint a hadjáratot vezető tábornok személyes kalandjának kezdetét.

Jelen kötet célja a Rend közép-európai történetének sokoldalú feltárása, az alapítás korától kezdve egészen a közelmúlt hitvalló hőseinek bemutatásáig.

Jelen tanulmánykötet írásai a báró Podmaniczky család egyes tagjainak a 18—19. századi magyar társadalmi és kulturális modernizáció érdekében kifejtett tevékenységét vizsgálják.

Mit jelent az a napjainkban gyakran hallható kijelentés, miszerint a világunkról szerzett vagy szerezhetõ ismeretek közvetett jellegûek. Ha a történetíró munkájára gondolunk, ez már elsõ pilllantásra is nyilvánvaló...