Nincs termék a kosárban!
A hazai polgári modernizáció történelmileg sajnálatosan szűkre szabott korszakának szakemberei és az érdeklődő olvasók Vázsonyi Vilmosné (Szalkai Schwartz Margit 1877-1949) második kötetét tartják a kezükben.
A kiadvány olyan, a 18. században Budán, illetve Pesten működő, felsőfokon oktató intézményeket mutat be, amelyekről eddig kevés ismeretünk volt.
Az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv 14. kötete a mindennapi és ünnepi térhasználattal, a városi tér szimbolikájával, identitásformáló szerepével, a felette gyakorolt hatalom és felügyelet körüli konfliktusokkal ...
Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége 2017-ben rendezte meg a VI. Magyar Várostörténeti Konferenciát, amely a „Város – liget – köztér – szórakozás” címet viselte.
2015 novemberében rendezte meg Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége a Városok és természeti erőforrások című konferenciáját.
2015 novemberében rendezte meg Budapest Főváros Levéltára és az Urbs Magyar Várostörténeti Évkönyv szerkesztősége a Városok és természeti erőforrások című konferenciáját. Jelen kötetben a tanácskozáson...
Évkönyvünk VIII. kötetének írásai - az előző kötethez hasonlóan - a 2011 novemberében megrendezett III. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapulnak, az Uralkodói, fejedelmi udvari jelenlét és a városok...
Évkönyvünk VII. kötetének írásai a 2011 novemberében megrendezett III. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapulnak, az Uralkodói, fejedelmi udvari jelenlét és a városok Erdélyben a középkorban és a kora...
Évkönyvünk IX. kötete a IV. Magyar Várostörténeti Konferencia anyagán alapul, amelyet az Urbs szerkesztőségének közreműködésével Budapest Főváros Levéltára rendezett 2013 novemberében Normák, normakövetés...
Várostörténeti tanulmányok
A várostörténet híd a város múltja és a város jelene között. Mindaz, amivel a várostörténész foglalkozik, a ma élő városlakók számára örökség, a szó legtágabb értelmében véve. Igaz, sok múlik azon, hogy a város lakói...
A több mint 600 oldalas monográfia az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlás egyik legismertebb és legfontosabb büntetőeljárását, a Tóth Ilona és társai ellen folytatott pert tárgyalja.
Az első olvasásra talán meghökkentő cím nem csupán a figyelemfelkeltést szolgálja: olyan jelentéseket tartalmaz ugyanis a kötet, amelyek az Állami Egyházügyi Hivatal számára készültek, de nem "arc nélküli"...
Jelen kötet alapját képezheti a háború alatt Magyarországon működtetett civil internálótábor-hálózat minél teljesebb feltérképezésének és az eddig jóformán ismeretlen, ám sajátságos rendészeti eljárás feltárásának.
Közelmúltunk történetének vitatott alakja Imrédy Béla. Kiváló pénzügyi szakembernek, az angol orientáció hívének tartották, de miniszterelnökként Berlinben tett látogatásáról, mint a németekkel való szoros együttműködés...
Az írásokból, az egyes pályaképeken túlmenően, a korszak jellegzetes levéltáros-típusai is kirajzolódnak, a kis létszámú szakma differenciálódása intézményi háttér, működési feltételek, képzettség, társadalmi háttér...
Jelen kiadvány egy olyan hiánypótló mű, és egyúttal tisztelgés az elődök előtt, amely eredeti dokumentumok összegyűjtésével és közreadásával betekintést nyújt városrészünk múltjába.
Jelen szöveggyűjtemény tanulságos olvasmányként szolgálhat bárki számára, akit a város történetének alapkérdései, valamint az elmúlt közel 130 év Budapestjének színei, az egyes korszakok hangulata érdekelnek.
A szerző Budapest Főváros Levéltára gazdag anyagát, a levéltári forrásfeltárás, adatbázis-építés és digitalizáció eredményeit hasznosítva kalauzolja el az olvasót Buda 1686–1848 közötti történelmébe.
Budapest Főváros Levéltára 2021-ben nyitotta meg a Bor mindenkor! című kiállítását, amely a fővárosi szőlő- és borkultúra múltját mutatta be.
Ki gondolná, hogy a jól ismert, Krúdy Gyula által megörökített óbudai Kiskocsmák története nem a boldog békeidőkben kezdődik, hanem gyökereik mintegy száz évvel korábbra nyúlnak vissza?