2006-ban, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján mintegy hatvan tudományos konferenciát tartottak Magyarországon - a nem konferencia-formában zajló emlékülések száma valószínûleg ennél is jóval több. Az évforduló tudományosként meghirdetett tanácskozásainak egy része elsõsorban protokollá-ris-megemlékezõ funkciót töltött be, s nem szolgált érdemi tudományos eszmecserére. A rendezvények többsége iránt szerény érdeklõdés nyilvánult meg -többnyire az akadémiai közösség szûk köre volt jelen. A valóban tudományos rendezvényeken háttérbe szorult (bár nem tûnt el) a hagyományos politikatörténeti, pozitivista megközelítés, az emlékezõ alkalmakat viszont a nemes szándékú, ám mégis egyszerû, kronologikus eseményfelidézés uralta. Az átlagból azon konferenciák tûntek ki, amelyek nem általában 1956 történetérõl szóltak, hanem valamilyen specifikus tárgyat, megközelítési módot, sajátos forráscsoportot illetve történeti problémát állítottak középpontba.
Mérvadó értékelések szerint a hazai konferenciák közül szakmai szempontból a Nógrád Megyei Levéltár Megtorlások a XX. századi Magyarországon címû háromnapos rendezvénye volt az egyik legjelentõsebb. Ellentétben a szorosan a forradalom eseményeire, elõzményeire és közvetlen utóéletére összpontosító rendezvényekkel, a salgótarjáni sortûz félszázados évfordulójára idõzített tanácskozás a politikai megtorlás jelenségét és problémáit vizsgálta - a magyar 20. század csaknem teljes történetében. Foglalkozott az 1919-es vörös- és fehérterrorral, az 1945 után a háborús és népellenes bûnökért történõ megtorlással, a kommunista hatalomátvételt kísérõ terrorhullámmal, s természetesen kiemelten a forradalom utáni megtorlással. A következetes és átgondolt koncepciónak külön érdeme, hogy gondot fordított a kérdés elméleti aspektusaira, valamint jelezte nemzetközi dimenzióit is. A szervezõk ehhez a hazai történészszakma középnemzedékének és fiatal generációjának legjobbjai közül nyertek meg jó néhányat.
Az elõadásokat a szerzõk részletesen adatolt, elsõdleges forrásokon alapuló, elemzõ tanulmányokká dolgozták át. A belõlük szerkesztett kötet a probléma tematikai és kronológiai csomópontjai köré szervezi az egyes szövegeket, a jó áttekinthetõséget szolgálva.

Tartalom

Ajánló sorok az Olvasóhoz
VÖRÖS - FEHÉR - ZÖLD - VÖRÖS. A MEGTORLÁSOK ALAKVÁLTÁSAI
SALAMON KONRÁD: Vörösterror - fehérterror. Okok és következmények
Szita Szabolcs: Bűnbakképzés és a magyar zsidóság tragédiája
STARK TAMÁS: „Malenkij robot". Magyar állampolgárok elhurcolása a Szovjetunióba 1944-1945-ben
TÓTH ÁGNES: A németek internálása a Dunántúlon, 1945-1946
Varga Zsuzsanna: „Kényszeríteni kell a parasztot..." (Hatalom és agrártársadalom az 1950-es években)
BARÁTH MADGOLNA: Az SZKP megbízottjainak magyarországi tevékenysége a szovjet katonai beavatkozást követően
Szakolczai Attila: Az 1956-os forradalmat követő megtorlás dimenziói
MlKÓ ZSUZSANNA: Az 1956 utáni jogszolgáltatási rendszerrel kapcsolatos nemzetközi bírálatok (ENSZ, nemzetközi szervezetek)
SZERENCSÉS Károly: Elhatárolás, megtorlás, bosszú. Magyar miniszterelnökök bírósági perei, mint a megtorlások jelképes aktusai
Katonahalál - Leszámolás a fegyveres testületek tagjaival
SZAKÁLY SÁNDOR: A második világháborút követő népbírósági és bírósági eljárások a magyar királyi honvédség tagjai ellen
Okváth Imre: Katonaperek a „Katpolon" belül. 1948-1953
HORVÁTH MIKLÓS: A megtorlás méretei, iránya és módszerei a magyar honvédségnél az 1956-os forradalom és szabadságharc után

Tyekvicska ÁRPÁD: Hős? Mártír? Áldozat? Pallavicini-Pálinkás Antal élete és halála

Munkások, parasztok, értelmiségiek -Az 1956-ot követő MEGTORLÁS TÁRSADALMI MÉRETEI
VALUCH Tibor: Ezerkettőszáznegyvenkilenc év. Az 1956-os Hajdú-Bi-har megyei elítéltek társadalmi jellemzői
ORGOVÁNYI ISTVÁN: A megtorlás Bács-Kiskun megyében
Németh LÁSZLÓ: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben
GERMUSKA PÁL: Megtorlás a felsőoktatásban az ELTE BTK esettanulmánya alapján
KAHLER FRIGYES: Joghalál Magyarországon. Koncepciós elemek az 1956-os perekben. A Brusznyai-per
SZABÓ CSABA: Bosszú vagy kiiktatás? Gondolatok a Turchányi-per kapcsán (1957)
Emlékezés és nem emlékezés - Megtorlás és társadalmi tudat
GyáNI Gábor: A megtorlás és az emlékezet narratívái

KOVÁCS Csaba: Sorsok és emlékezetek. A második világháborús megtorlások délvidéki magyarok visszaemlékezéseiben
Horváth SÁNDOR: A munkásidentitás változása - az 1956-os forradalom leverését követő megtorlás hatásai
KÓNYA ANIKÓ: Történelem az élettörténetben. '56 generációs emlékezete
KÖRÖSI Zsuzsanna: „Életerőt adtak a küzdelemben." A feleség a börtönbüntetésre ítélt férfiak emlékezetében
Standeisky ÉVA: „Élni kell, nem igaz?" - Déry Tibor börtönbéli önvizsgálata
Ö. KOVÁCS József: Az erőszak történelmi tapasztalatai a politikai diktatúrában

Oldalszám: 352

Kiadási év: 2008