Miért ragaszkodnak hozzánk? És mi miért nevezzük őket a legjobb barátainknak? Hogyan tanulnak? Milyen tényezők alakítják személyiségüket? Tényleg a farkastól származnak? Igaz-e, hogy tudnak számolni?
A kutya az egyetlen olyan állatfaj, amely latin nevében megkapta a familiaris, azaz a „családhoz tartozó" jelzőt. Mégis tudományos kutatások hiányában eddig gyakran csak általánosságokkal és sokszor éppen tévhitekkel találkozhatott a gyanútlan olvasó.
Az utóbbi években sok szakértő sokféle megközelítésből írt a kutyákról. A legtöbb efféle könyv célja az volt, hogy a szerző egyéni nézőpontjából magyarázza meg a kutyák viselkedését. Szakítva a hagyománnyal, jelen kötet tudományos értelemben, kutatási adatokkal alátámasztva foglalja össze mindazon ismereteket, amit ma a kutyák evolúciójáról, viselkedéséről és gondolkodásáról tudhatunk. Tizenhat évvel ezelőtt az ELTE Etológia Tanszékén Csányi Vilmos vezetésével kezdődött a kutyák etológiai vizsgálata. Azóta a tanszék kutatói Miklósi Ádám vezetésével új, a gazdákat is bevonó vizsgálati módszereket dolgoztak ki, hiszen csak így lehet a kutyákat természetes környezetükben megfigyelni. A vizsgálatok igazolták, hogy a kutya világa - a farkaséval szemben - emberközpontú. A kutya számára nemcsak fontos az emberi jelenlét, hanem viselkedését is sok szempontból az emberéhez igazítja.
A nemzetközi hírű kutatások eredményeit először angol nyelven publikálta a szerző az Oxford University Press gondozásában 2007-ben, és íme, most már a magyar kutyakedvelők és az etológia iránt érdeklődők is olvashatják.

Tartalom
Prológus: Comparare necesse est (Az eredeti angol kiadáshoz)
Előszó a magyar kiadáshoz
1. fejezet
A KUTYA VISELKEDÉSKUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETI ALAPVETÉSEI
1.1 Bevezetés
1.2 A behaviorizmustól a kognitív etológiáig
1.2.1 Kutyák a laboratóriumban: a hőskor
1.2.2 Kutyák az összehasonlító pszichológusok laboratóriumaiban
1.2.3 Természetes helyzeteket utánzó kísérletek
1.2.4 Az összehasonlító szemlélet megjelenése
1.2.5 A kognitív forradalom, mely győzelemre viszi a kutyát
1.3 Tinbergen öröksége: a négy kérdés és még egy feltétel
1.3.1 A viselkedés leírása
1.3.2 Az első kérdés: funkció
1.3.3 A második kérdés: mechanizmus
1.3 A A harmadik kérdés: egyedfejlődés
1.3.5 A negyedik kérdés: evolúció
1.4 Evolúciós megfontolások
1.5 Milyen lehet kutyának lenni?
1.6 Lupomorfizmus vagy bébimorfizmus?
1.7 A viselkedés modellezése
1.7.1 Fentről lefelé vagy alulról felfelé
1.7.2 Aparszimónia „törvénye"
1.7.3 Asszociácionizmus és mentalizmus
1.7.4 A tartalom és a működés összehasonlítása
1.7.5 Az intelligencia összehasonlítása
1.7.6 Epigenezis, szocializáció, enkulturáció
1.8 A kutya etokognitív mentális modellje
1.9 A jövőre vonatkozó következtetések
További olvasmányok
2. fejezet
A kutyaviselkedés vizsgálatának módszertani kérdéséi
2.1 Bevezetés
2.2 Jelenségek megtalálása és adatgyűjtés
2.2.1 Minőségi leírás
2.2.2 Mennyiségi leírás
2.3 A viselkedés összehasonlító elemzése
2.3.1 Farkasok és kutyák
2.3.2 Fajták összehasonlítása
2.3.3 Kutyák és gyerekek
2.4 Mintavétel és az egyedi eset problémája (N = 1)
2.5 Egy módszertani nehézség a természetes környezetben végzett megfigyelések során: az emberek jelenléte
2.6 Hogyan kell mérni a kutya viselkedését?
2.7 Hogyan tegyünk fel kérdéseket?
2.8 Következtetések a jövőre nézve
További olvasmányok
3. fejezet
Kutyák antropogén környezetben: társadalom és család
3.1 Bevezetés
3.2 Kutyák az emberi társadalomban
3.3 Kutyák és emberek interakciója a közösségben
3.4 Kutyák a családban
3.5 Kutyák munkában
3.6 A kutyák szociális szerepei az emberi csoportokban
3.7 A kutya-ember csoportokban fellépő szociális kompetíció és annak következményei
3.7.1 Agresszió és az emberi család
3.7.2 A 'harapós kutya' jelenség tanulmányozása
3.7.3 Kockázatelemzés
3.8 Kitaszított kutyák: élet az állatmenhelyeken
3.9 Tanulságok a jövőre nézve
További olvasnivalók
4. fejezet
A CANIS nemhez tartozó fajok összehasonlító elemzése
4.1 Bevezetés
4.2 Egy átfogóbb perspektíva: A Canis fajok áttekintése
4.2.1 Rendszertani rokonság és földrajzi elhelyezkedés
4.2.2 A Canis evolúciója
4.2.3 A Canis nem fajaira jellemző ökológia és csoportdinamika
4.3 Áttekintő kép a farkasokról
4.3.1 Földrajzi elterjedés és rendszertani kapcsolatok
4.3.2 A farkas evolúciója
4.3.3 Viselkedésökológiái szempontok
4.3.4 Falkák közti és falkán belüli társas kapcsolatok
4.3.5 Összehasonlító elemzés: a vadon élő kutyák szociális szerveződése
4.4 Farkas és kutya: hasonlóságok és különbségek
4.4.1 Morfológiai jegyek
4.4.2 Viselkedésbeli összehasonlítások
4.5 Jövőre vonatkozó következtetések
További javasolt irodalom
5. fejezet
A kutya háziasítása
5.1 Bevezetés
5.2 A kutya háziasítása és az emberi evolúció
5.3 Régészet és filogenetika
5.3.1 A kutya története a régészeti leletek alapján
5.3.2 A kutya evolúciója a genetikus ok szemszögéből
5.4 Evolúciós populációbiológiai megfontolások
5.4.1 Az alapító állomány (ok) kérdése
5.4.2 A szelekció szerepe
5.4.3 A szaporodási stratégia változása és ennek hatása a generációs időtartamr
5.5 Uj fenotípusos jellegek
5.5.1 Mutáció
5.5.2 Hibridizáció
5.5.3 Tulajdonságok irányított szelekciója
5.5.4 A rugalmasfenotípusszelekciója
5.5.5 Heterokrónia
5.5.6 A korreláció „rejtélyes törvényszerűségei"
5.6 A domesztikáció esettanulmánya: a szelíd rókák szelekciója
5.6.1 Az első rókák és a viselkedésre történő szelektálás kezdete
5.6.2 A korai egyedfejlődés során jelentkező változások
5.6.3 A szaporodási ciklus változása
5.6.4 Háziasított rókák?
5.7 Következtetések
Ajánlott olvasnivaló
6. fejezet
A kutya által érzékelt világ
6.1 Bevezetés
6.2 Összehasonlítási alapok
6.2.1 Az érzékelés kognitív vonatkozásai
6.2.2 Az érzékelés vizsgálatának kísérletes megközelítése
6.3 Látás
6.3.1 A fény ingerek fizikai feldolgozása
6.3.2 A fény ingerek idegi feldolgozása és a látóképesség
6.3.3 Összetett képek érzékelése
6.4 Hallás
6.4.1 A hang fizikai feldolgozása
6.4.2 A hang idegrendszeri feldolgozása és a hallóképesség
6.4.3 Összetett hangok észlelése
6.5 Szaglás
6.5.1 A szagingerek fizikai feldolgozása
6.5.2 A szagingerek idegi feldolgozása és a szaglóképesség
6.5.3 Szagok kategorizálása és beazonosítása munka közben
6.5.4 A természetes anyagok és a fajtársak szagának érzékelése
6.6 Tanulságok
Ajánlott olvasnivaló
7. fejezet
Fizikai-ökológiai kogníció
7.1 Bevezetés
7.2 Téri tájékozódás
7.2.1 Nyomkövetés
7.2.2 Hely jelzések
7.2.3 Tereptárgyak és tájékozódási pontok
7.2.4 Egocentrikus tájékozódás
7.3 Térbeli problémamegoldás
7.4 A tárgyak ismerete
7.5. Rejtett tárgyakra vonatkozó memória
7.6 Népi fizika a kutyáknál?
7.6.1 Eszköz-cél viszonyok
7.6.2 „Gravitáció"
7.7 Jövőre vonatkozó következtetések
További olvasmányok
8. fejezet
SZOCIÁLIS KOGNÍCIÓ
8.1 Bevezetés
8.2 A vonzódás és kötődés szerepe a szociális kapcsolatokban
8.3 A vetélkedés szerepe a szociális kapcsolatokban
8.3.1 Az agresszió osztályozása kutyáknál
8.3.2 Létezik a kutyák agresszív viselkedésének etológiai leírása?
8.3.3 Csökkent agresszió kutyáknál?
8.3.4 Az agresszív viselkedés szerveződése és a tanulás szerepe
8.3.5 Az ember ellenséges jelzéseire adott reakciók
8.4 Kommunikáció a vegyes fajú csoportban
8.4.1 A vizuális kommunikáció
8.4.2 Akusztikus kommunikáció
8.5 Játék
8.6 Szociális tanulás kutyáknál
8.7 Szociális befolyás
8.8 Kooperáció
8.9 Szociális kompetencia
8.10 Konklúziók a jövőre
További olvasmányok
9. fejezet
A VISELKEDÉS EGYEDFEJLŐDÉSE
9.1 Bevezetés
9.2 Mik azok az egyedfejlődési „szakaszok"?
9.3 A kutyák egyedfejlődési szakaszainak újragondolása
9.3.1 Újszülöttkor (0-12. nap)
9.3.2 Átmeneti időszak (13-21. nap)
9.3.3 Szocializációs szakasz (20-84. nap)
9.3.4 Serdülőszakasz (a 12. héttől a 6. hónapig vagy tovább)
9.4 Érzékeny periódusok az egyedfejlődés során
9.5 Vonzódás és kötődés
9.6 A korai tapasztalatok hatása a viselkedésre
9.7 A viselkedés előrejelzése: kölyöktesztek
9.8 Konklúziók
További olvasmányok
10. fejezet
Temperamentum és személyiség
10.1 Bevezetés
10.2 A személyiség leíró megközelítése
10.2.1 „Tudni", megfigyelni vagy tesztelni
10.2.2 A viselkedés leírása: értékelés és kódolás
10.2.3 A személyiség megalkotása
10.3 A személyiség funkciója
10.4 Mechanisztikus megközelítés
10.4.1 Genetikai háttér
10.4.2 A személyiségvonások és a fiziológiai jellegek kapcsolata
10.5 Kitekintés
További olvasnivalók
11. fejezet
Utószó: Irány a 21. század!
11.1 Comparare necesse est!
11.2 Természetes modell
11.3 Kutyaevolúció
11.4 A viselkedés modellezése
11.5 Etikai megjegyzések és kutatói küldetés
11.6 Kutyagenom és bioinformatika
11.7 „Mancs a kézben"
Irodalom
Tárgymutató

Oldalszám: 418

Kiadási év: 2010