Kónya Péter (szerk.): A Bakony - Balaton-felvidék vulkáni terület ásványai

A Balaton-felvidék és Bakony bazaltvulkánjai a hazai ásványtani kutatás egyik klasszikus területét képezik. A 20. század első felében elsősorban Mauritz Béla és Erdélyi János kutatásai nyomán vált ismertté a bazaltok üregeiben, valamint a mellékkőzet-zárványok átalakulása révén keletkezett gazdag ásványtársulás. Az üregkitöltő ásványok vagy miarolitos üregekben, vagy hidrotermás módon keletkeztek. Ez utóbbiak között különösen sok és sokféle zeolitot találunk. A zárványok kémiai összetétele elsősorban attól függ, hogy az aljzatból dolomit, mészkő, homokkő vagy agyag kőzetdarabjait szakította-e fel a magma. A magnéziumban dús kőzetek átalakulásából jöhettek létre a szerpentinásványok, amelyekkel főleg Erdélyi János foglalkozott. Később az ő eredményeit Papp Gábor vizsgálta felül. A terület ásványainak ismeretéhez az országos mineralógiai áttekintések, Koch Sándor, újabban pedig Szakáll Sándor és munkatársainak munkái is nagyban hozzájárultak.

A jelen monográfia méltó folytatása az eddigi munkáknak, de sok tekintetben túl is szárnyalja azokat. Túlszárnyalja először is a megvizsgált lelőhelyek és különösen a megvizsgált minták mennyisége tekintetében. A gyűjtött saját anyagon túlmenően a jelentősebb hazai ásványgyűjtemények idevonatkozó anyagát is revideálták. Másrészt, - a fejlődés következtében - túlszárnyalja a használt vizsgálati módszerek tekintetében. Míg a klasszikus munkák elsősorban az optikai, és esetleg a kémiai meghatározásra támaszkodtak, addig most a Szerzőknek a röntgendiffrakciós, termoanalitikai és elektronmikroszkópos (SEM-EDS, SEM-WDS és TEM-) módszerek is rendelkezésükre álltak. Különösen értékesek Kónya Péternek a Modenai Egyetemen végzett mikroszondás mérései, amivel, - többek között - a zeolitok pontos kémiai meghatározása és kristályon belüli inhomogenitásuk kimutatása vált lehetővé. Ugyanakkor sokat fejlődött a nemzetközi irodalomban is a szerkezetkutatás, amelynek főleg a zeolitok rendszerezésében és új fajok felismerésében lehetett hasznát venni. Ennek köszönhető öt Magyarországon eddig nem ismert zeolitfaj azonosítása, és egy a tudományra nézve új faj, a kabazit-Mg leírása.

A kötet Kónya Péter doktori értekezésén alapul, amelyet Szakáll Sándor témavezetése segítségével 2009-ben készített el, és védett meg a Miskolci Egyetemen. E kiadványban azonban figyelembe vették az egyes témák kidolgozása során közreműködő kutatókat is, így az egyes fejezeteknek különböző a szerzői gárdája. Ebben a kötetben az üledékes kőzetzárványok mellé, - nagyon helyesen - hozzávették a bazaltokban található mélységi kőzetzárványokat is, amelyekkel az eredeti doktori dolgozat nem foglalkozott. Ezeket külön fejezet tárgyalja a könyvben, amely Berkesi Márta munkája. De a munka nagy része és az egész könyv szerkesztése Kónya Péter érdeme, akit már eddig is számos értékes ásványtani munka szerzőjeként ismertünk. Nekem személy szerint is öröm, hogy Ő a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet laboratóriumának munkatársa, ahol valamikor én is dolgoztam, és a Debreceni Egyetem volt hallgatója, amellyel jelenleg is kapcsolatban vagyok. A kötet egy új sorozat első kötete, amelyet a miskolci Herman Ottó Múzeum Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tára kíván megjelentetni. E sorozat jövőjéhez sok sikert kívánok.

Viczián István

Oldalszám: 235

Kiadási év: 2015