A magyar középkor végének kiemelkedő jelentőségű forrása, a veszprémi káptalan reneszánsz kötésű kódexe három egységre tagolódik.

Elõször 1986-ban, itt Salgótarjánban rendeztük meg a társadalomtörténettel foglalkozó hazai kutatók elsõ seregszemléjét. "Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok" címmel. A tanácskozás sikerén felbuzdulva...

1956. október 24-november 13. 1956. november 14-1957. január 16.

Jelen kötet az emlékműállítás előkészítő fázisáról ad képet, s a Budapest Főváros Levéltárában elhangzott történelmi, művészettörténeti, filmtörténeti és pszichológiai előadásokat adja közre, ...

Most, hogy szabadon elindulhatott „Prohászka ébresztése", szellemi hagyatékának feldolgozása, egyik legsürgősebb feladatunknak tartottuk azt, hogy kiadjuk Prohászka összes naplójegyzetét, elsősorban is...

A Városliget Budapest legnagyobb, kiemelt idegenforgalmi jelentőségű közkertje. A mocsaras legelő helyén kialakított zöldterület története immár több mint kétszáz évet ölel át. Jelentőségét az adja, hogy egy város a saját polgárai számára,...

Szörnyű veszteséget szenvedett a 2. magyar hadsereg, tragédiája történelmünkben felejthetetlen nyomot hagyott

A pannonhalmi konvent közhitelű működésének dokumentumait összegyűjtött okmánytár újabb része a XV. század második felének okleveleit közli. A kötet az előző részekkel azonos szerkesztési elveket követve törekszik a vizsgált hiteleshellyel kapcsolatba hoz

A "Vörös Csepel" hűségében talán leginkább megbízott a kommunista diktatúra. Mindhiába, pár nap múlva összeomlott a helyi hatalom, bázisaikat rövid időn belül elfoglalták a zsarnokságot végképp megelégelő tömegek.

A főváros a két világháború közötti időszakban katolikus templomépítési programot hajtott végre. Ez jelentős tényező lehetett volna a városszerkezet és a városkép alakulásában. Mégsem hozta meg a lehetséges eredményt.

Egyházunk a rá hagyományozott tanítás hű őrzőjeként kétezer éves története során szüntelenül megújul Az idők hívó szavára Krisztus örömhírének mindenki számára befogadható és vigasztaló üzenetével válaszolt és válaszol ma is...

A jegyző alakja a köztudatban úgy él, mint a felső hatóságok rendelkezéseinek végrehajtója. A kötetből azonban másfajta kép bontakozik ki.

A kötet Buda példáján mutatja be a kora újkori polgárvárosok értékrendjét, társadalmi problémáit. A szabad királyi város nyilvánosságának legfontosabb ismérvei a személyes jelenlét és a szóbeliség voltak.

Az 1957-1989 közötti korszakot négy részben mutatjuk be, a kötetek időhatárait a fővárosi pártértekezletekhez igazítottuk, mivel a legmagasabb szintű pártfórum egyes ülései új ciklus kezdetét jelentették a budapesti...

Tudományos Szemle 2019/40.

Tudományos Szemle 2021/43.